A kétszintes, zártsoros beépítésben az utcavonalon álló épület az 1810-es évek tájékán épült fel klasszicista stílusban. Az úgy nevezett nagyvendéglőt az akkori Szekszárd nagyközség 1889-ben vásárolta meg az alapítványi uradalomtól.
Emeletét a Szegzárd szálló építésekor, 1893-ban összenyitották annak emeletével, ebben a fázisban a tervező építész Lechner Ödön volt. Az emeleten így stukkópárkánnyal díszített, újabb galériával megosztott színház- és bálterem alakult ki. Ezt követően itt működött Szekszárd első színháza. Az épület alaprajza téglalap alakú. Nyeregtető fedi. A kapuja az átalakított utcai homlokzatának a jobb szélső tengelyében nyílik. A földszinten boltozatos mennyezetű helyiségeket találhatunk, az emeleti helyiségei síkmennyezetesek. 1877-ben az európai kontinensen első ízben itt mutatták be a nagyérdemű közönségnek a telefont.