Része volt életének a tánc és vele természetesen az éneklés is. A gyöngyfűzés hosszan tartó ideje jó alkalmat adott a közben való éneklésre is. Az ország számos pontjáról hozzá gyűlő, illetve a helyből toborzódó tanítványainak ezért sokszor és sokat énekelt.
1896-ban született, és kilencven évet ért meg. A sárközi szövés kiváló mestereinek egyikeként őrzi nevét nemcsak Decs, hanem az egész sárközi népművész társadalom. Már fiatalon, az 1920-as évektől kezdődően rendszeres részvevője lett a fővárosban bonyolított vásároknak, amelyeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezett.
1921-ben látta meg a napvilágot, és 2006-ig élt. Szegény paraszti családból származott. A felnőttek mellett serénykedve már gyermekként elsajátította a maguk termesztette kender feldolgozásának fortélyait. Az élő sárközi hagyomány jóvoltából korán tett szert a szövésben is kiváló mesterségbeli tudásra.
1903-ban született, és 1980-ban hunyt el. A Decsnek országos, sőt nemzetközi hírnevet szerző sárközi népművészek között őt a babakészítés tette ismertté és híressé.
A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem fontos, kiemelt részeleme. Decsi-Kiss Mária a megszerzett ismeretek továbbadását oktatások, pályázatok, kiállítások formájában eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.
Néprajzilag a Sárközhöz tartozik, annak legfőbb települése, ezért is nevezik a "Sárköz fővárosának." Jelentős a község népművészeti gyűjteménye, mely megőrizte a sárközi ruhák, és a mezőgazdasági termelés emlékeit. A gyűjtemény a község múzeumában, a Tájházban tekinthető meg.
A község a Gemenci-erdő közelsége miatt a vadászok körében ma is népszerű, a vadgazdaság szarvasállománya nemzetközi hírű.