Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának döntésével a „Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet” a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe került.
A kórus a Sárköz dalainak és református hagyományainak elkötelezett őrzője. Gyökerei a kilencvenes évek derekáig nyúlnak vissza. Gazdag repertoárjukat nemcsak településük rendezvényein és egyházi alkalmain mutatták be, de számtalan fellépésük volt országszerte, számos alkalommal szereztek Arany Páva Nagydíjat, Kiemelt Arany Páva díjat, Országos Arany Minősítést.
Czakó Gábor változatos prózai műfajban alkot a regénytől kezdve a sajtó-műfajokig. Egyfajta alkotói elvként működik esetében a választás: üzenetértékű, mikor mi a választott műfaj.
A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem fontos, kiemelt részeleme. Decsi-Kiss Mária a megszerzett ismeretek továbbadását oktatások, pályázatok, kiállítások formájában eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.
Néprajzilag a Sárközhöz tartozik, annak legfőbb települése, ezért is nevezik a "Sárköz fővárosának." Jelentős a község népművészeti gyűjteménye, mely megőrizte a sárközi ruhák, és a mezőgazdasági termelés emlékeit. A gyűjtemény a község múzeumában, a Tájházban tekinthető meg.
A község a Gemenci-erdő közelsége miatt a vadászok körében ma is népszerű, a vadgazdaság szarvasállománya nemzetközi hírű.