Egy 1722-es jegyzőkönyv szerint abban az évben még álltak a 15. századi templom falai, de a boltozatok már hiányoztak. Egy későbbi, 1760-as dokumentum még mindig arról számolt be, hogy az épület pusztulófélben van. Batthyány Fülöp herceg a 19. század első harmadának végére építtette fel az új templomot.
Az épületet barokk stílusban a 18. század során emelték, ahogy ezt néhány eredeti nyílászáró is igazolja. Az ezt követő mindkét században átalakították.
A templomot 1792-ben adták át, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban az egyházközség saját – részes aratásból származó bevételeinek – költségéből emelték.
A pince építészeti értékként sem lebecsülendő, igazán nevezetessé azonban főleg a hozzá kötődő legenda teszi. Az 1848-49-es szabadságharc bukását, a világosi fegyverletételt követően itt bujdosott Deák Ferenc.
Felsőnyék
A község a Tolna – Fejér – Somogy hármas határ tolnai csücskében helyezkedik el. A honfoglalás-kori Nyék törzs nevét hordozza. Lakott volt már a Római birodalom idején is (Fortiana). A faluból, vagy közvetlen környezetéből származik Méliusz Juhász Péter, az első debreceni református püspök; Vas Gereben, de itt bujkált Deák Ferenc 1849-ben. Felsőnyék mezőgazdasági jellegű település. A dunántúli dombok ölén, a Várhegy lábánál terül el, híres a bora.
Épített környezet
a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntar