Református templom és parókia
Mindkét épületet a 18. század végén, közel egyidőben emelték klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. Dombon egymás mellett állnak a település központi részén.
Tolna Megyei Értéktár
Mindkét épületet a 18. század végén, közel egyidőben emelték klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. Dombon egymás mellett állnak a település központi részén.
Gr. Apponyi György 1773-ban megvásárolta a Mercy grófok birtokát az 1750 körül épült kastéllyal. Az épület tervrajza az Apponyi család levéltári anyagában található meg, mellyen a kőfal és a melléképületek is szerepelnek. A Kismegyeháza elnevezés onnan ered, hogy egykor megyegyűlések színhelye, majd huszárlaktanya volt. Érdekesség, hogy az 1778. október 19-i megyegyűlésen, ahol megyeszékhely választásra került sor, a jelölt Szekszárd és Kölesd volt. Egy szavazattal Szekszárd kapott több voksot.
A borjádi sörétgyár a megye legrangosabb ipari műemléke. Az egykor impozáns épületet Pichler Gusztáv építtette és üzemeltette saját birtokán. Ő felismerte a lehetőséget, hogy az iparnak és a vadászatnak nagy mennyiségű sörétre van szüksége, amit csak nehezen lehetett külföldről beszerezni.
A 19. század első feléből származó épület népi műemléki státuszt élvez. Az utcája és a Sió-csatorna közötti nagy parkban szabadon áll egy téglalap alaprajzú, földszintes, téglafalazással készült, náddal fedett, nyeregtetős épület. Hosszoldala felől nagy szakaszon nyitott részében a méhészet eszközeinek bemutatója látható. Egyetlen belső zárható helyisége van az épület végén, ebben rendezték be a Petőfi-emlékszobát.
A Baranyai László által alapított Kölesdi Képtár ápolása és megóvása a Kölesdi Közéleti Egyesület kiemelt feladata. A gyűjtemény, amely adományok és vásárlások révén folyamatosan gyarapodott, ma 118 alkotó 257 alkotását tudhatja a magáénak.
