Az 1700-as évek közepén a református hívek által emelt sártemplomot a zombai katolikusok felgyújtották, és az leégett. Az új kőépületet 1787 és 1789 között építették klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban, ekkor még torony nélkül. 1837-ben megnagyobbították, ekkor épült a tornya is. Toronysisakot 1890-ben kapott.
A török kiűzése után a Medina szomszédságában fekvő Kápolnapuszta földbirtokos családja határozta el kápolna építését. A Kisboldogasszonyról elnevezett barokk stílusú épületet a 18. század második felében emelték, a 19. század első felében megnagyobbították.
Az Apponyi-család 1840 körül szerezte meg Kápolnapusztát, ekkor építtette a kúriát, amelyet klasszicista stílusban emeltek. Az 1930-as években a déli és az északi oldalon egy-egy szimmetrikus, keskenyebb, manzárdtetős toldalékkal kibővítették, és ekkor a homlokzatait is megváltoztatták.
Medina Tolna megye egyetlen olyan települése, ahol szerb nemzeti kisebbségi közösség él. A szerbek – akkori nevükön a rácok – a török elől menekülvén 1720 körül települtek a faluba. Jelenleg harminchat magát szerb nemzetiségűnek valló lakik a községben. Magukkal hozott anyanyelvüket, vallásukat, kultúrájukat, hagyományaikat és szokásaikat ma is híven ápolják.
A Medinán élő Kőszegi testvérek – István és László – különleges tevékenysége a népi hangszerkészítés, ennek kivitelezésbeli hagyományait kívánják megőrizni és tovább is adni. Foglalkozások bonyolításával népszerűsítik főleg népművészeti vásárokon és családos rendezvényeken ezt az értékcsoportot.
A falu Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik, a Sió csatorna jobb partján. Megközelítése a 63-as főútról Szedrestől induló bekötőúton (4 km). 1394-ben egyházi birtokként említik először. 1446-ban Mede néven említik. Neve eredetileg a régi magyar med (= száraz) melléknévből származik. Mai nevét a betelepülő szerbek alkották meg. Ma a megye egyetlen olyan települése, ahol szerb kisebbségi önkormányzat van.