A szekszárdi születésű mester a bőrdíszműves szakmák valamennyi ágában otthon van. Országos hírnevet, külföldi meghívást, a legtöbb díjat és elismerést mégis “míves” lószerszámaival szerzett. A kantár, a hátszíj, a nyakszíj, a húzó, a kápa, az istráng, a gyeplő, a farmatring külön-külön is egy-egy remekmű. Csakis a marhabőrből készülhet, kézi varrással.
Hollós László botanikus (születési nevén 1887-ig : Schwartzkopf László), a magyar mikológia (gombatan) egyik legjelentősebb alakja, a magyarországi földalatti gombák, különösen a pöfeteggombák és a szarvasgombák világszerte elismert kutatója volt. 1904-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 2009 óta Szekszárd Megyei Jogú Város posztumusz díszpolgára.
A Gemenci erdő nemcsak az ország, de Európa féltett kincse is, 1996 óta nemzeti park. Sűrű ártéri vegetáció teszi különlegessé. Bőséges táplálékot és kiváló búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. Mélyebben fekvő részét a Duna a magas vízálláskor elönti, melynek köszönhetően gazdag halállomány és védett vízimadarak tömegei is meg tudtak itt telepedni.
A gemenci terület, az Alsó-Duna ártér igazi, nemzetközi nevezetességét nemcsak az ártéri táj és páratlan madárvilága, de az itt elejtett három hatalmas agancsú gímszarvas bika trófeája is fémjelzi.
A Szekszárdtól 12 km-re délre elterülő Sötétvölgy a Szekszárd-Geresdi dombság egyetlen természetvédelmi területe, a Natura 2000 hálózat része, mely 1975 óta helyi védelem alatt áll védett növény és állatvilága, lösz formakincse, pihenőhelyi és környezeti nevelési jelentősége miatt.
Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Nevét 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. Az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni.