Az 1738 és 1740 között dúló pestisjárvány emlékére az 1753-as évben állították fel barokk stílusban. Restaurálására az 1970-es és 1980-as esztendők során három ízben is sor került. Az alépítménye lépcsőzetes. Nyolcszög alakban kerítették körbe. A sarkain pillérekkel tagolt alapzaton háromszög alaprajzú obeliszk emelkedik. A felfelé sudarasodó oszlopot angyalfejek díszítik. Tetejében áll a Szentháromság-szoborcsoport. Talpán latin nyelvű felirat fut körbe, és ebben 1740-es évszám olvasható.
A Tolna Vármegyei Múzeum székhelyeként, 1899 táján kezdődött tervezés eredményeként épült 1900–1901-ben historizáló, neoreneszánsz stílusban. Magyarország vidéki múzeumai közül egyedül emelték eredetileg is múzeumi célra. A szabadon álló épületet park veszi körül. Felújították, illetve részben át is alakították 1963-ban, 1966-ban, majd 2005-ben. A főhomlokzatát oldalszárnyak fogják közre.
A korszerű mozaik megteremtésében Mattioni Eszternek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezen ősi technika XX. századi továbbfejlesztésével lehetőséget adott a mai modern épületek külső és belső tereinek művészi újragondolására, hogy művelődési központok, gyárak, otthonok, irodaházak is esztétikai hangsúlyt kapjanak.
Mind festményeivel, mind hímesköveivel kiemelkedő képviselője, megörökítője a magyar népművészet, népviselet, esküvők, táncok és búcsúk világának.
A szakmai körökben magas értéken jegyzett, telt hangzású, orgonaversenyre is alkalmas 200 éves hangszer Marschall József (Bonyhád) és Martz Ádám (Kistormás) műhelyében készült 1818-ban, amelyet a szekszárdi gyülekezet 1931-ben kapott adományként a bonyhádi gyülekezetből.
1896-1897-ben épült fel historizáló stílusban. A szekszárdi zsidó hitközség építtette, az építész Johann Petschnig grazi műegyetemi tanár volt. A II. világháborút jellegétől teljesen megfosztották. Felújítása 1988-89-ben történt meg, ekkor a Művészetek Háza szerepét jelölte ki számára a város. Az új funkciónak való megfelelés érdekében az átalakítás során a hajdani templom voltát tiszteletben tartották.
Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Nevét 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. Az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni.
Kulturális örökség
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö
