Az 1737 és 1755 között barokk stílusban épült egyhajós templom a ferences rendházhoz csatlakozik a zártsoros beépítésben. Az épület jobb szélső tengelyében emelték hozzá a tornyot 1786-ban.
1858-ban a tűzvész itt is pusztított, ekkor a ferences szerzetesek elköltöztek. Napjainkban plébániatemplom, amelyet 1960-ban és 1981-ben is felújítottak. Kőkeretes kapujához, amelyet vázák is díszítenek, kétkarú lépcsőn lehet fellépni. Kapuszárnyai még az építés idejéből származnak. A sekrestyéje és az oratóriuma a rendháznak a templommal egybeépült szárnyába nyúlik át. A sekrestyeajtó fölött látható Utolsó vacsora-kép 18. századi. Nagyon szép és egységes stílusú berendezéséből a fafaragványok az egykori barátok saját keze munkáját dicsérik. A torony felőli oldalon található a boltozott és mellvédes orgonakarzat. Falképei már a 20. századból valóak.