Az 1738 és 1740 között dúló pestisjárvány emlékére az 1753-as évben állították fel barokk stílusban. Restaurálására az 1970-es és 1980-as esztendők során három ízben is sor került. Az alépítménye lépcsőzetes. Nyolcszög alakban kerítették körbe. A sarkain pillérekkel tagolt alapzaton háromszög alaprajzú obeliszk emelkedik. A felfelé sudarasodó oszlopot angyalfejek díszítik. Tetejében áll a Szentháromság-szoborcsoport. Talpán latin nyelvű felirat fut körbe, és ebben 1740-es évszám olvasható.
A sarkokon Szent Rókusnak, a pestisből gyógyulók védőszentjének, Szent Sebestyén vértanúnak és a barokk-kori Magyarországon mindenütt tisztelt Tolentinói Szent Miklósnak a szoboralakjai találhatóak. A déli oldalon láthatjuk Szent Rozáliát fekvő helyzetben, egy vasráccsal védett fülkében elhelyezve. Az obeliszk oldalát pedig Immaculata-szobor gazdagítja.