Selyemgubóraktár
A tolnai Selyemgubóraktár a 2009-es esztendőben került fel az ipari műemlékek jegyzékére, és kapta meg méltó helyét a magyar ipartörténeti köztudatban.
A tolnai Selyemgubóraktár a 2009-es esztendőben került fel az ipari műemlékek jegyzékére, és kapta meg méltó helyét a magyar ipartörténeti köztudatban.
1722-ben a plébánia telkén állt még a Páduai Szent Antalnak szentelt régi templom, de 1729-re a településnek már nincs plébániatemploma. Az 1742-re emelt új templom 1762-ben tűzvész áldozata lett, ennek helyén épült meg 1769 és 1773 között barokk stílusban a jelenlegi. A felújítása 1996-1997-ben zajlott.
Garay Ákos (1866-1952) grafikus, festőművész, etnográfus, fotográfus a magyar képzőművészeti élet egy különleges alakja. Munkásságára különösen jellemző a lovak, huszárok, népi életképek festése, rajzolása, a nagy háború (I. világháború) grafikusaként is szokták emlegetni.
Mözsi-Szabó István természetelvű festőművész, az alföldi iskola képviselője. A bajai tanítóképző után művészeti tanulmányait Rudnay Gyula bajai képzőművészeti Szabadakadémiáján kezdte, majd 1948-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Szőnyi, Barcsay, Domanovszky voltak a tanárai. 1951-től Tolna megyében dolgozott rajztanárként. Közben Bogyiszlón képzőművészeti szakkört, színjátszó kört vezetett, néptáncegyüttest szervezett.
Martinek József 1904-ben született Pécsett. A család 4 gyermeke közül ő a Püspöki Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet 1922-ben és 2 Vajtán töltött év után érkezett Tolnára. Közel akart maradni Pécshez, a szülőkhöz, és a festői hajlamát, a természetben festés lehetőségeinek szépségét találta meg itt. A polgári iskola akkori rajztanárában, Pallai Józsefben pedig festőtársra és barátra talált.