Református templom
A Sárköz a magyar területek közül az elsők között tért át a protestáns hitre. Legkisebb falujának református templomát 1797-ben építették fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban.
A Sárköz a magyar területek közül az elsők között tért át a protestáns hitre. Legkisebb falujának református templomát 1797-ben építették fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban.
IV. Jenő pápa 1434-ben a települést Zsigmond király kérésére búcsújáróhellyé nyilvánította, aminek nyomán Báta a későközépkorban Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye lett, ahol fontos révátkelő is működött. Az apátsághoz vízi úton érkező zarándokok a plébániatemplomot útba ejtve, a kikötőtől a dombvonulat alsó teraszán húzódó úton közelíthették meg a közismert kegyhelyet.
A Nagyboldogasszony-templom és a plébániaépület közötti parkban áll, kovácsoltvas kerítés veszi körbe. A város polgársága Bobok Pál plébános idején, 1794-ben emelte klasszicizáló barokk (copf) stílusban.
A 18. század első harmadában a faluba települő rácokat a század utolsó évtizedében németek követték. Hetvenkét német településről jöttek ide az elkövetkező esztendők során. Nem csak templomot emeltek maguknak, népiskolájuk három tanítóval működött.
Bonyhád főterének egyik kiemelkedő értéke, Tolna megye egyik legszebb Szentháromság-szobra. A kovácsoltvas kerítés által körülölelt oszlop késő barokk stílusú, de ikonográfiailag eltér a barokkos sablonoktól.