A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulására, így régészeti anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is nagyon fontos része. Wosinsky Mór régészeti munkájának eredménye e kultúra felfedezése, mely nevét a felfedezés helyéről kapta és „lengyeli kultúra” néven vált ismertté a világban.
Része volt életének a tánc és vele természetesen az éneklés is. A gyöngyfűzés hosszan tartó ideje jó alkalmat adott a közben való éneklésre is. Az ország számos pontjáról hozzá gyűlő, illetve a helyből toborzódó tanítványainak ezért sokszor és sokat énekelt.
A neves egyháztörténészként ismert egyetemi tanár, premontrei kanonok 1895. február 17-én látta meg a napvilágot Bátaszéken, és itt is távozott el az élők sorából 1970-ben.
A kaposmenti fehérhímzés a természeti környezetet tükröző díszítőmintáival Tolna megye hímzőkultúrájának egy jelentős szegmense. A Kapos és Koppány völgyének jellegzetes díszítőművészete a 19. század második felétől alakult ki a ma ismert stílusúra.
Szabó Józsefet, szülőfalujában Medinán, zenész kollégái, tanítványai körében szeretet és nagy tisztelet övezi. Népzenészként elért sikereit, és a gyerekek zene oktatásában kifejtett munkáját nagyra becsülik.
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö
