Bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként született 1955-ben Szekszárdon, Kakasdon él. A családi tűzhely melegénél tanulhatta meg szüleitől a székely tréfákat, ősi népdalaikat. Sebestyén István fogékony a hagyományokra és tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.
1909-ben Őcsényben született, és ott is hunyt el 1993-ban. A szövést idős asszonyoktól sajátította el, s 1935-től kezdve kizárólag ezzel foglalkozott. A kezdeti időszakban kiváló művelője volt a sárközi hímzésnek is.
1918-ban sárközi parasztcsaládból született Decsen, és ott élt 2007-ben bekövetkezett haláláig. A kenderfeldolgozást, fonást és a sárközi szövés csínját-bínját kislány korában sajátította el édesanyjától. Már gyermekfejjel ágy- és asztalneműt, egyszerűbb törölközőket szőtt, később azután megismerkedett az igényesebb, nehezebb eljárással is.
Alsónyéken az 1885-ös esztendőben született, de magát sárpilisinek tekintette, ott hunyt el 1967-ben. A sárközi néphagyomány őrzésében végzett kiemelkedő tevékenységet. Faluja nótafájaként is híre támadt, és több mint kétszáz népdal följegyzése is az ő nevéhez fűződik. Mesteri módon táncolt, aminek a mikéntjét gyermekkorában tanulta el elsősorban lakodalmakban az idősebb generáció tagjait lesve.
Az Alföldről a Duna szabályozásakor a Dunántúlra átszakadt Bogyiszló népviselete szigetszerű néprajzi jelenség. Nem annyira gazdag, mint a sárközi.
