A református templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban már romos, középkori templom köveinek felhasználásával. A templom nyugati homlokzata elé épült tornyát 1788-ban építették meg az utcai bejárattal és a toronyórával együtt.
A templom belső kialakításának szépsége és a templomnak a város életében betöltött szakrális és társadalmi helye, rangja méltóvá teszi a megyei értékek közé sorolását.
1918-ban sárközi parasztcsaládból született Decsen, és ott élt 2007-ben bekövetkezett haláláig. A kenderfeldolgozást, fonást és a sárközi szövés csínját-bínját kislány korában sajátította el édesanyjától. Már gyermekfejjel ágy- és asztalneműt, egyszerűbb törölközőket szőtt, később azután megismerkedett az igényesebb, nehezebb eljárással is.
Alsónyéken az 1885-ös esztendőben született, de magát sárpilisinek tekintette, ott hunyt el 1967-ben. A sárközi néphagyomány őrzésében végzett kiemelkedő tevékenységet. Faluja nótafájaként is híre támadt, és több mint kétszáz népdal följegyzése is az ő nevéhez fűződik. Mesteri módon táncolt, aminek a mikéntjét gyermekkorában tanulta el elsősorban lakodalmakban az idősebb generáció tagjait lesve.
Az Alföldről a Duna szabályozásakor a Dunántúlra átszakadt Bogyiszló népviselete szigetszerű néprajzi jelenség. Nem annyira gazdag, mint a sárközi.
