Paksi pincefalu és dunakömlődi pincesor
Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el.
Tolna Megyei Értéktár
Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el.
A márc egy mesterséges adalékanyagoktól teljesen mentes szörp, amelyet mézből és cukorból készítenek. Évszázadokon keresztül kedvelt üdítőital volt, a mézeskalácsosok készítették, árulták. Ez a méhészeti melléktermék korábban olyan ismert volt, hogy akadt város, amelynek a méhészei ebben fizették az adót. A márc hagyománya napjainkban újjáéledt Tolna megye székhelyén.
1856-ban az ország öt borvidékének egyikeként tartották számon a szekszárdit. A Szekszárdi dombság szélén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága közel hatezer hektár, ennek jelenleg valamivel kevesebb mint a felén termesztenek szőlőt.
A bikavér több vörösborszőlő-fajta háziasított borából készült borkülönlegesség. A fantázia név a vérvörös színét és a bika által jelképezett vad természeti erő képzetét egyesíti. Legendáját az is táplálja, hogy a bor születésének helyét, időpontját, készítésének eredeti módját homály fedi, a dicsőségért sokáig vetekedett két város: Eger és Szekszárd. Az elnevezés szekszárdi eredetét sokan a Bika - mai napig létező - dűlőnévből származtatják, mely már XI. századi írásos emlékeinkben feltűnik.
A Szekszárdi Borvidékhez tipikusan kötődő, attól nem elválasztható szőlőfajta, mely így egyedi helyi értéknek tekinthető. Az ebből készült borok szintén nevében is kötődnek a városhoz, annak markáns arculati elemét adva. Ennek oka, hogy ezen fajta a helyi talajadottságok és mikroklíma mellett nyújtja a legjobb minőséget.
