László László az Izményi Népi Együttes prímása, korának legismertebb népzenésze. Fontos szerepe volt a Bartina együttes sikereiben. 1980-ban megkapta a Népművészet Mestere díjat, melyet több más díj követett, mint például “Tolna megye szólistája”. 1996-ban Sebestyén Ádám díjjal tüntették ki.
A Pörbölyi Népdalkör és Citerazenekar elődje a hagyományőrző együttes dalos kedvű asszonyaiból szerveződött 1982-ben. Első komoly megmérettetésükre 1987-ben Dombóváron került sor, ahol a zsűri kiváló minősítéssel jutalmazta a kórust. A dalcsokrok összeállításában már a kezdeti időktől segített Bogár István, a jeles Sárköz-kutató. Az első siker után rendszeres részvevőivé váltak a kétévente megrendezésre kerülő országos minősítőknek, de számos más rendezvényen is szerepelnek a mai napig.
Alsónyék múltjáról és régmúltjáról ad hiteles betekintést a gyűjtemény. A település életét bemutató helytörténeti kiállítás a helyi értékeket gyűjtötte össze és tette láthatóvá a nagyközönség számára. A Tájház új kiállítási tere a Lengyeli Kultúra anyagából tevődik össze.
A Szent Vér csodája 15. század elején nagy hírt szerzett a bátai apátságnak, országszerte ismertté tette. Királyok, főurak zarándokoltak Bátára búcsút nyerni. A katolikus lakosság körében a népi vallásosság a Szent Vér emléke mellett mondákat és népi imádságokat is megőrzött. Ez a szellemiség kihatott a társadalmi szokásokra, rítusokra és ünnepi eseményekre valamint a népművészetre, a hagyományos kézműves tevékenységekre is.
Gyöngyössy Imre Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró kivételes ember volt, kivételes képességekkel. Nemcsak országnyivá, de azon túlivá is tágította Értényt és Tolna megyét. Munkáit Európa szerte ismerték el díjakkal. A Jób lázadása (1982) az egyik legemlékezetesebb filmje, mellyel átütő nemzetközi sikert aratott, az idegen nyelvű filmek kategóriájában Oscar-díjra jelölték és a San Remó-i Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját nyerte el vele.
