Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel tízezernyi tő tarkasáfrány.
A Bölcskei nőszirmos Természetvédelmi Terület két nagyobb, geomorfológiájában és vegetációjában teljesen eltérő területegységből áll. A védett terület nagysága: 111,16 ha (15/2007. (III. 30.) KvVM rendelet).
A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és állatvilága.
Egykor Tolna volt a Duna alsó „fővárosa”, kikötője már a középkor végétől jelentős szerepet játszott. A dunai holtág a folyamszabályozás során 1850-ben alakult ki, a Duna jobb parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag nagyrészt Tolna városhoz tartozik.
A Lengyel–Hőgyészi-erdők Natura 2000 területe a Tolnai-hegyhát déli részén terül el. Nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió képezi a természetes határokat, délen pedig a Völgység határolja. Északi része erdőssztyep, amit déli részén a zárt tölgyes öv vált fel.
