Bogyiszlónak gazdag és igen jellegzetes népzenei hagyományai vannak. Rendszeresen volt, és részben még mindig népzenekutatók kedvelt gyűjtési területe. Stílusával hidat képez a keleti Tolna megye és a túlféli Kalocsa népzenei nyelvjárásai között.
Az 1937-ben Sióagárdon született és nyugdíjasként ismét szülőfalujában élő országosan, sőt határon túl is jól ismert Szabadi Mihály népművelőként, koreográfusként, etnográfusként lett neves szakember.
Medina Tolna megye egyetlen olyan települése, ahol szerb nemzeti kisebbségi közösség él. A szerbek – akkori nevükön a rácok – a török elől menekülvén 1720 körül települtek a faluba. Jelenleg harminchat magát szerb nemzetiségűnek valló lakik a községben. Magukkal hozott anyanyelvüket, vallásukat, kultúrájukat, hagyományaikat és szokásaikat ma is híven ápolják.
A 19. század első feléből származó épület népi műemléki státuszt élvez. Az utcája és a Sió-csatorna közötti nagy parkban szabadon áll egy téglalap alaprajzú, földszintes, téglafalazással készült, náddal fedett, nyeregtetős épület. Hosszoldala felől nagy szakaszon nyitott részében a méhészet eszközeinek bemutatója látható. Egyetlen belső zárható helyisége van az épület végén, ebben rendezték be a Petőfi-emlékszobát.
A pince építészeti értékként sem lebecsülendő, igazán nevezetessé azonban főleg a hozzá kötődő legenda teszi. Az 1848-49-es szabadságharc bukását, a világosi fegyverletételt követően itt bujdosott Deák Ferenc.
