Lázár Ervin 1936-ban Alsórácegrespusztán született, és – Petőfihez, valamint Illyéshez hasonlóan – Sárszentlőrincen járt iskolába. A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak mutatják be egykori világát.
A györkönyi születésű, vagyonát vesztett nemesi családból származó író, publicista a modern magyar irodalom egyik előhírnöke volt. Szülőföldjének népköltészete s népszokásai voltak ihletadói. Bölcseleti doktor, a Kisfaludy és Petőfi-társaság tagja, polgáriskolai igazgató-tanár volt. Tömör, erőteljes stílusával külön irodalmi műfajt művelt. Több műve a legjobb magyar prózai írásokhoz sorolható.
Bogár István tanítói, népművelői tevékenysége kiemelkedő. Egész életében azon munkálkodott, hogy összegyűjtse és megőrizze a sárközi emberek hagyományait. Néprajzi magángyűjteményében megtalálhatók a Sárközre jellemző népi kultúra elemei, tárgyi emlékei és dallamkincse egyaránt.
Stockinger Artúr egyre bővülő fejfedőgyűjteményét eleinte csak a látogatói ismerhették meg. A falu népének azonban egyáltalán nem volt ismeretlen a gyűjtemény, mert Artúr atya rendszeresen hordta a kalapokat: gyakran így ment ügyeit intézni vagy csak egyszerűen sétálni. Ebben nem valami különcködés vezette, hanem az ismeretterjesztés, a tanítás vágya, és az, hogy egy szűkebb közösségben élők is megismerhessék távoli népek kultúráját.
A regölyi földvár vagy sánc, szorosan kapcsolódik a település múltjához. Hazai viszonylatban is jelentős történelmi emlék és számtalan kiemelkedő régészeti lelet fűződik a helyhez. A Regölyben feltárt pannon halomsír lelet jelenleg egyedülálló Magyarországon.
