Bogyiszlónak gazdag és igen jellegzetes népzenei hagyományai vannak. Rendszeresen volt, és részben még mindig népzenekutatók kedvelt gyűjtési területe. Stílusával hidat képez a keleti Tolna megye és a túlféli Kalocsa népzenei nyelvjárásai között.
Az 1937-ben Sióagárdon született és nyugdíjasként ismét szülőfalujában élő országosan, sőt határon túl is jól ismert Szabadi Mihály népművelőként, koreográfusként, etnográfusként lett neves szakember.
A 19. század első feléből származó épület népi műemléki státuszt élvez. Az utcája és a Sió-csatorna közötti nagy parkban szabadon áll egy téglalap alaprajzú, földszintes, téglafalazással készült, náddal fedett, nyeregtetős épület. Hosszoldala felől nagy szakaszon nyitott részében a méhészet eszközeinek bemutatója látható. Egyetlen belső zárható helyisége van az épület végén, ebben rendezték be a Petőfi-emlékszobát.
A pince építészeti értékként sem lebecsülendő, igazán nevezetessé azonban főleg a hozzá kötődő legenda teszi. Az 1848-49-es szabadságharc bukását, a világosi fegyverletételt követően itt bujdosott Deák Ferenc.
A szakma a Sárköz–Duna mente hagyományos tánckészletéhez tartozó, sajátos madocsai táncoknak egyik legkiválóbb előadójaként ismerte meg és tartotta számon.
