A regölyi földvár vagy sánc, szorosan kapcsolódik a település múltjához. Hazai viszonylatban is jelentős történelmi emlék és számtalan kiemelkedő régészeti lelet fűződik a helyhez. A Regölyben feltárt pannon halomsír lelet jelenleg egyedülálló Magyarországon.
Az 1738 és 1740 között dúló pestisjárvány emlékére az 1753-as évben állították fel barokk stílusban. Restaurálására az 1970-es és 1980-as esztendők során három ízben is sor került. Az alépítménye lépcsőzetes. Nyolcszög alakban kerítették körbe. A sarkain pillérekkel tagolt alapzaton háromszög alaprajzú obeliszk emelkedik. A felfelé sudarasodó oszlopot angyalfejek díszítik. Tetejében áll a Szentháromság-szoborcsoport. Talpán latin nyelvű felirat fut körbe, és ebben 1740-es évszám olvasható.
Töretlen érdeklődésével kitartó kutatója lett a régi sárközi szőtteseknek, kereste és összegyűjtötte a már feledésbe merülésre ítélt eredeti mintákat, motívumokat. Első művészeti időszakában kiváló alkotások kerültek ki keze munkája nyomán szedettes szőttesek műfajában, nagy mestere volt ennek a technikának.
A Medinán élő Kőszegi testvérek – István és László – különleges tevékenysége a népi hangszerkészítés, ennek kivitelezésbeli hagyományait kívánják megőrizni és tovább is adni. Foglalkozások bonyolításával népszerűsítik főleg népművészeti vásárokon és családos rendezvényeken ezt az értékcsoportot.
A Baranyai László által alapított Kölesdi Képtár ápolása és megóvása a Kölesdi Közéleti Egyesület kiemelt feladata. A gyűjtemény, amely adományok és vásárlások révén folyamatosan gyarapodott, ma 118 alkotó 257 alkotását tudhatja a magáénak.
