Evangélikus templom
A Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma, amelynek a 18. század végéig nyúlik vissza az őseredete. Helyén egykor a magyarok imaháza állt.
Tolna Megyei Értéktár
A Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma, amelynek a 18. század végéig nyúlik vissza az őseredete. Helyén egykor a magyarok imaháza állt.
A török alatt elnéptelenedő települést a 18. század elejétől kezdték újranépesíteni. A betelepülőknek megígérték, hogy hét évig adómentesen termeszthetnek szőlőt.
A 18. század óta élő kulturális örökség bár történelmi jelentőségéből veszített, szakrális jelentősége napjainkig nagy, és kulturális látványosságként kiemelkedő.
Lázár Ervin személyében egy olyan embert ismerhetünk meg, akinek a nyelvezete utánozhatatlan, vicces, egyben zseniális is. Megtanítja a gyermekeket az élet apró dolgaira. Mesevilágában a leggonoszabb karakterek is szerethetővé válnak. Meséiben, ha valami rossz dolog történik, ő ott is tanulságra vezeti rá a gyermekeket. Karakterei rendkívül színesek, sok minden tanulható tőlük. Történetei közel állnak a gyermekek fantáziavilágához, meséi megérintik a szíveket.
Az egykori középkori bencés apátság területe és a rajta álló építmények 1783-ban kerültek Tolna vármegye tulajdonába. A meglévők bővítésével alakították ki a megyeházát, amely azonban 1794-ben leégett, s bár utána helyreállították, 1828 és 1833 között a helyén épült fel a jelenlegi Megyeháza. A tervezője Pollack Mihály volt. Azóta több felújításon és átalakításon ment keresztül, így 1895-ben, majd 1959 és 1968, illetve 1973 és 1985 között, valamint legújabban az évezred első évtizedének végén.
