Az öt faluból és 30 pusztából álló Apari birtokot a Mercy család kapta/vette meg 1722-ben, központjává Hőgyészt tették és így a terület mint Hőgyészi Uradalom kezdte meg fejlődését. Az uradalom közel negyven év alatt több mint 20 000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy család dombóvári birtoka volt nagyobb). Apponyi György a király engedélyével 1773-ban vette meg a birtokot.
Gróf Claudius Florimond Mercy uradalma jószágkormányzója részére építtette 1722 után. A Mercy és az Apponyi család közötti 1773-ban kelt adásvételi szerződésben említik meg először, mint szilárd anyagból épített és cseréppel fedett emeletes épület. Elülső udvarát az utca felől szilárd fal védte, hátsó udvara sövénnyel kerítve, benne gyümölcsfák, zöldséges kert. A Mercy-ek utolsó idejében az uradalom prefektusának, azaz első és legfőbb tisztviselőjének háza.
A szabadon álló, copf stílusú földszintes lakóház, valószínűleg az 1740-es években épült Mercy gróf uradalmi tiszttartója számára. Jelenlegi formáját az 1780 körüli átalakításkor nyerte.
Az utcavonaltól beljebb szabadon álló, hosszan elnyúló, háromszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős, hármastömegű magtár, szélesebb nyugati és keleti, téglalap alaprajzú szakaszait összekötő, hosszú középrésszel, keleti végéhez épült újabb toldalékokkal.
A templom a Szent Kereszt tiszteletére épült, amint azt a Szent Kereszt felmagasztalását ábrázoló oltárkép is mutatja. Ezt a titulust használták a török időket átvészelt középkori templomban is azok a németek, akik az újkori Hőgyész alapítója, Claudius Florimundus Mercy gróf által 1722-ből kezdődően települtek ide.
