Tolna Megyei Értéktár

Post Thumb

Halászház

A Halászház épülete már egy emberöltővel korábban állt, mint a Tájház, amellyel párban a hagyományos bátai életmód méltó bemutató helyszínei. Itt rendezték be a halászati állandó kiállítást.

Post Thumb

Szent Mihályról elnevezett római katolikus plébániatemplom

IV. Jenő pápa 1434-ben a települést Zsigmond király kérésére búcsújáróhellyé nyilvánította, aminek nyomán Báta a későközépkorban Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye lett, ahol fontos révátkelő is működött. Az apátsághoz vízi úton érkező zarándokok a plébániatemplomot útba ejtve, a kikötőtől a dombvonulat alsó teraszán húzódó úton közelíthették meg a közismert kegyhelyet.

Post Thumb

Szent Vér Kegytemplom

A Szent László által alapított bátai apátság múltja sajnos ma már csak a legendák és mondák homályába vész. 1526-ban II. Lajos a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, és a Szent Vér áldását fogadva indult a végzetes mohácsi csatába. Az 1092-1093-as alapítás helyén az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára 1939-ben emeltek új templomot.

Post Thumb

Nepomuki Szent János-szobor

Egykor a nagy folyam szabályozása előtt az itt lakók életmódját elsősorban a Duna, a Sárvíz és a Báta folyó, valamint a dombvidékről eredő és erre leömlő patakok határozták meg. A Duna évszázadok során az egész területet bebarangolta, Báta természeti környezete még most is tele van régi medrekkel, holtágakkal, tavakkal. Nem véletlen tehát, hogy Nepomuki Szent Jánosnak, aki a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, már ideje korán szobrot állíttatott a területén a település.

Post Thumb

Református templom

Az épületet az 1828-ban emelt, majd az 1849-es tűzvészben leégett templom helyén az 1850-es években historizáló stílusban emelték. Báta Alszög nevű részében keskeny utcával szétválasztva áll egyfelől a templom, másfelől az egykori lelkészlak és iskola közel szimmetrikus épületegyüttese.