A 19. század első feléből származó épület népi műemléki státuszt élvez. Az utcája és a Sió-csatorna közötti nagy parkban szabadon áll egy téglalap alaprajzú, földszintes, téglafalazással készült, náddal fedett, nyeregtetős épület. Hosszoldala felől nagy szakaszon nyitott részében a méhészet eszközeinek bemutatója látható. Egyetlen belső zárható helyisége van az épület végén, ebben rendezték be a Petőfi-emlékszobát.
A Baranyai László által alapított Kölesdi Képtár ápolása és megóvása a Kölesdi Közéleti Egyesület kiemelt feladata. A gyűjtemény, amely adományok és vásárlások révén folyamatosan gyarapodott, ma 118 alkotó 257 alkotását tudhatja a magáénak.
Kölesden a népviseletből az 1920-as években kivetkőztek, és ma már csak néhány ládafiában található meg a hagyományos öltözet. A fellelt vőlegény- és női ingeken, zsebkendőkön, fehérkendőkön, jegykendőkön gazdag fehérhímzés látható.
Kölesd és Siménfalva önkormányzatai között 1991-ben jött létre testvér-települési kapcsolat. A települések barátsága azóta töretlen. Kezdetben évi egy találkozásra került sor, hol Siménfalván, hol Kölesden, aztán a kapcsolat egyre mélyült, gyarapodott és sűrűsödött. Hagyománnyá vált az egymás nagyrendezvényein való részvétel, a siménfalvi gyerekek magyarországi nyári táboroztatása, a kölesdiek téli sítáboroztatása.
