A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulására, így régészeti anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is nagyon fontos része. Wosinsky Mór régészeti munkájának eredménye e kultúra felfedezése, mely nevét a felfedezés helyéről kapta és „lengyeli kultúra” néven vált ismertté a világban.
A korszerű mozaik megteremtésében Mattioni Eszternek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezen ősi technika XX. századi továbbfejlesztésével lehetőséget adott a mai modern épületek külső és belső tereinek művészi újragondolására, hogy művelődési központok, gyárak, otthonok, irodaházak is esztétikai hangsúlyt kapjanak.
Mind festményeivel, mind hímesköveivel kiemelkedő képviselője, megörökítője a magyar népművészet, népviselet, esküvők, táncok és búcsúk világának.
A szakmai körökben magas értéken jegyzett, telt hangzású, orgonaversenyre is alkalmas 200 éves hangszer Marschall József (Bonyhád) és Martz Ádám (Kistormás) műhelyében készült 1818-ban, amelyet a szekszárdi gyülekezet 1931-ben kapott adományként a bonyhádi gyülekezetből.
Mészöly Miklós 1921. január 19-én született Szekszárdon. 1947-1948-ban itt volt laptulajdonos. Mészöly több esszé-, publicisztikai-, dráma és mesekötet szerzője és több későbbi író példaképe. A Térkép Aliscaról című művében is Szekszárdot mutatja be, mely Közép Európa kötetben található.
Garay János életműve egybeforrt a reformkor küzdelmeivel, s értékét az biztosítja, hogy művei hasznos, buzdító szerepet játszottak a függetlenségért és haladásért vívott közös harcokban.
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö
