Az 1738 és 1740 között dúló pestisjárvány emlékére az 1753-as évben állították fel barokk stílusban. Restaurálására az 1970-es és 1980-as esztendők során három ízben is sor került. Az alépítménye lépcsőzetes. Nyolcszög alakban kerítették körbe. A sarkain pillérekkel tagolt alapzaton háromszög alaprajzú obeliszk emelkedik. A felfelé sudarasodó oszlopot angyalfejek díszítik. Tetejében áll a Szentháromság-szoborcsoport. Talpán latin nyelvű felirat fut körbe, és ebben 1740-es évszám olvasható.
A Tolna Vármegyei Múzeum székhelyeként, 1899 táján kezdődött tervezés eredményeként épült 1900–1901-ben historizáló, neoreneszánsz stílusban. Magyarország vidéki múzeumai közül egyedül emelték eredetileg is múzeumi célra. A szabadon álló épületet park veszi körül. Felújították, illetve részben át is alakították 1963-ban, 1966-ban, majd 2005-ben. A főhomlokzatát oldalszárnyak fogják közre.
1896-1897-ben épült fel historizáló stílusban. A szekszárdi zsidó hitközség építtette, az építész Johann Petschnig grazi műegyetemi tanár volt. A II. világháborút jellegétől teljesen megfosztották. Felújítása 1988-89-ben történt meg, ekkor a Művészetek Háza szerepét jelölte ki számára a város. Az új funkciónak való megfelelés érdekében az átalakítás során a hajdani templom voltát tiszteletben tartották.
A lakóház 1780 és 1800 közötti időszakban épült klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban, az udvari szárny későbbi. 1967-ben és 1979-ben felújították, az emlékházi funkciónak megfelelően átalakították. Itt született a modern magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Babits Mihály, aki szekszárdi kötődését több rangos művében megörökítette.
A deszkakerítéssel körbevett telken a 19. században épített, népi műemléki védettséget élvező, náddal fedett lakóház, illetve szomszédságában kissé hátrébb hasonlóan kivitelezett présház áll. A Bogár-tanya másolatát a 2005-ös évben felépítették a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban is. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a Szekszárd-szőlőhegyi épületekben látható néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait.
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö
