A selyemfonal gyártását százhúsz fonóegységgel kezdték, napi ötven kilogramm selyemfonalat készítettek. Az alapanyagot saját magyar selyemgubó adta, hiszen a Bezerédj család a selyemhernyó-tenyésztés hazájává tette Tolna megyét. Az I. világháború után a gyár részvénytársasági formába került. 1940-ben hadiüzemmé nyilvánították ejtőernyő-selyemhez szükséges cérna készítése céljára. 1945-öt követően a Magyar Selyemipar Vállalat keretében elveszítette önállóságát. Az 1970-es évekre a selyemtermelés lassan lecsökkent, majd teljesen megszűnt. Mára új textilipari arculat alakult ki. A gyár területén található az ipartörténeti értékeket őrző „Emlékszoba”. A selyemgyár múltját áttekintő kiállítást 1975-ben avatták fel.
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.