Ugrás a tartalomhoz
Kezdőlap
Köszöntő
Értékeink
Vármegyei Értéktár Bizottság
Határozatok
Kapcsolatok
Események
Érték vetélkedő
Menü
Kezdőlap
Köszöntő
Értékeink
Vármegyei Értéktár Bizottság
Határozatok
Kapcsolatok
Események
Érték vetélkedő
Értékeink
Kezdőlap
Értékeink
2
Alsónána
A Szekszárdi-dombság déli részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 13 km-re; Bátaszéktől 10 km-re található; mindkét várostól az 56-os főútról lehet megközelíteni. Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor, ahol három utcában közel másfélszáz különleges kiképzésű pince található.
2
Alsónyék
A települést a honfoglaló törzsek egyike, Nyék vezér alapította, jelentése: határvédő akadály. 1138-ból származik az első írásos emlék a faluról, II. Béla adománylevelében Neku néven említi.
3
Attala
A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze
10
Báta
Tolna és Baranya megye határán, a Szekszárdi-dombság Dunára lefutó dombvonulatának lábánál mintegy 5 km hosszan elnyúló zsáktelepülés. Bátaszék és Mohács között az 56. számú főútról közelíthető meg, valamint Pörböly felől kerékpárral a Duna védgátján. Keletről a Duna-folyam és a Gemenci-erdő határolja. keleti része a Duna egykori és jelenlegi árterületéhez tartozik, amely a Gemenci-erdő egy része, és a Duna–Dráva Nemzeti Park révén országos szintű természetvédelmi oltalom-alatt áll.
25
Bátaszék
A vaskorban már kelták lakták. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Az ókori Róma bukása után lakói hunok, avarok, szlávok, majd a magyarok voltak. A honfoglalás után a környező települések ide építettek közös templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Tatárok és törökök dúlták fel, később a bencések ismét széki apátsági rangra emelték. A Habsburgok uralkodása alatt betelepített iparosok által indult fejlődésnek.
4
Bikács
13
Bogyiszló
Szekszárdtól 11 km-re keletre, a Duna mellett, a Sió csatorna torkolatvidékén található, a Mezőföld déli részén. A község néphagyományokban és népszokásokban gazdag, különösen a néptánc és a népzene területén. A szépen dúsított népviselet nagyon jellemző a helységre. A női népviselet élénk színei, valamint a rakott szoknyák együttesen nagyon kihangsúlyozzák a környékre jellemző csípő mozgást és a bukózást.
8
Bölcske
Bölcske község Tolna megye Paksi járásában. Területe a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit a mai napig nagyban meghatározza a Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá a tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt.
29
Bonyhád
Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.
1
Csibrák
Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén fekvő község. Neve írásban 1280-ból maradt fenn. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. A falu a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett, a XVIII. század első felében pedig a terület báró Jezsenszky család birtokába került. 40-50 német család betelepülésével a falu fejlődésnek indult. A lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak.
21
Decs
Néprajzilag a Sárközhöz tartozik, annak legfőbb települése, ezért is nevezik a „Sárköz fővárosának.” Jelentős a község népművészeti gyűjteménye, mely megőrizte a sárközi ruhák, és a mezőgazdasági termelés emlékeit. A gyűjtemény a község múzeumában, a Tájházban tekinthető meg. A község a Gemenci-erdő közelsége miatt a vadászok körében ma is népszerű, a vadgazdaság szarvasállománya nemzetközi hírű.
1
Döbrököz
A honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat Apor, vagy Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél bizonyít. 130 évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő halála után özvegye, szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül Döbröközön. A török kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben a rácdúlás miatt elnéptelenedett falut újból betelepítette.
16
Dombóvár
A megye második legnépesebb települése a megyeszékhely, Szekszárd után. Tolna megye délnyugati részén, a Kapos völgyében található, Baranya és Somogy megye határának szomszédságában. A 61-es főúton közelíthető meg. Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy, Óváros, Belváros.
18
Dunaföldvár
Dunaföldvár a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori „falucska” szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek.
1
Dúzs
A törökök kiűzése után sokáig, még az 1730-as években is lakatlan volt, csak a következő évtizedben telepítették be németekkel.
2
Értény
A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Kánya-ér és a Jégveremi-árok találkozásánál fekszik, a megye nyugati részén, Szekszárdtól kb. 60 km-re északnyugatra. Az itt élő emberek megélhetésének alapját mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, illetve a szőlő és bor előállítása képezte. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. Értény jó adottságainak köszönhetően gyorsan fejlődött, így életképes parasztgazdaságok alakultak ki.
2
Fácánkert
Szekszárdtól 16, Tolnától 5 km-re északra található, a 6-os főút közelében. Neve 1936-ig Simonmajor volt. 1969-1990 között Tolnával és Mözzsel közös nagyközségi tanácsa volt. 1990-től önálló önkormányzata alakult és 2000 márciusáig saját jegyzője volt. Ekkor körjegyzőséget alakított Sióagárddal, melynek székhelye a másik településen van.
5
Felsőnyék
A község a Tolna – Fejér – Somogy hármas határ tolnai csücskében helyezkedik el. A honfoglalás-kori Nyék törzs nevét hordozza. Lakott volt már a Római birodalom idején is (Fortiana). A faluból, vagy közvetlen környezetéből származik Méliusz Juhász Péter, az első debreceni református püspök; Vas Gereben, de itt bujkált Deák Ferenc 1849-ben. Felsőnyék mezőgazdasági jellegű település. A dunántúli dombok ölén, a Várhegy lábánál terül el, híres a bora.
1
Gerjen
Egészen a kőkortól kezdve lakott volt a falu környéke a több, ártélből kiemelkedő domb miatt. Aonfoglaló magyarság már a kezdetektől megtelepedett a környéken, a Megyer törzs fennhatósága alá tartozott. Az állattartó, nomád magyarok nyári szállása lehetett a környék. Okleveles, illetve nyelvészeti emlékek szerint az 1100-as években besenyők is kerültek Gerjen környékére.A középkor folyamán bizton állítható, hogy a falu már létezett.
3
Grábóc
Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A második világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.
7
Gyönk
Gyönköt először az 1280-as években említik meg, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt. A község a török idők alatt is lakott terület maradt, majd a Rákóczi-szabadságharc idejében elnéptelenedett. Az 1700-as évek eleji betelepítésekor főként magyar és német családok érkeztek a községbe.
1
Györe
Györe (németül Jerewe) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. A település múltja az 1100-as évekre nyúlik vissza. A lakosság összetétele ekkor ősmagyar, majd a török dúlás után németek (svábok) érkeztek ide, akiknek 1946-os kitelepítése után bukovinai székelyek telepedtek le. Lakói ma tehát régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek.
5
Györköny
Község Tolna megye Paksi járásában. A második világháború elején Györkönynek mintegy 2516 lakosa volt. A háborút követő kitelepítések, és a környező nagyobb települések elszívó hatása következtében alakult ki a mai lélekszám.
2
Harc
A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a 18–19. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.
8
Hőgyész
Az Árpád-korban hölgyészek, hermelin vadászok lakták. Első írásos emléke 1277-ből származik. A török időkben elnéptelenedett. Mercy gróf 1722-1746 között telepítette ide a németországi Fuldából a kézműves svábokat. Hőgyészről származik Magyarország egyik legrégibb ipari emléke, az 1733-ban létrehozott LINI-FABRIKA Textilgyár és Kékfestő Üzem. Mária Terézia idejében, 1753-ban mezővárosi rangot kap. Hőgyésznek 1838-ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, és iskolájának 280 tanulója volt.
3
Iregszemcse
Iregszemcse község Tolna megyében, a Tamási járásban. A Somogyi dombságon fekszik; a 65-ös főút mellett, Tamásitól 10 km-re. A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.
2
Izmény
A Bonyhádi járáshoz tartozik. Első írásos említése 1261-ből származik. A török hódoltság idején elpusztult, és teljesen elnéptelenedett. Sokáig pusztán állt, csak a XVIII. század második felében érkeztek sváb telepesek Bajorország területéről. A második világháború után a német családok többségét kitelepítették, helyükre a bukovinai Andrásfalváról székelyek, míg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a felvidéki Nagysallóról magyarok érkeztek.
2
Kajdacs
Kajdacs község a 63-as számú főközlekedési út mentén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében (i.e.500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos váltságlevelét. A falu neve a középkor viharos századaiban is országos jelentőségű események sodrába került, amikor a magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János.
1
Kakasd
Már a kőkorszakban is lakták a környéket, a 12. sz-ban határában templom állt. A település nevét egy Kokas nevű köznemesi családról kaphatta. A török pusztítás idején elnéptelenedett. Az 1713. évi összeírásokban már újra szerepel a neve, lakói magyarok. Az 1718-26 között több, mint 100 német családdal bővült Kakasd lakossága. A II. világháború után a német lakosság jelentős részét kitelepítették. 1945 áprilisában jelentek meg a bukovinai székelyek első menekültjei.
1
Kalaznó
1
Kismányok
A zsákfalu a Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán fekszik. Eredetileg Nagymányok pusztája volt, a Kismányok elnevezéssel 1437-től kezdve találkozunk. A török szinte elpusztította a falut, a lakosság elmenekült a környező hegyekbe.A község fellendülése az evangélikus svábok letelepedésvel indult el 1703-tól. 1945-ben telepítették be a községbe a katolikus székelységet, akik ma a lakosság többségét alkotják. A lakóházak száma ma 132, lakóinak száma 384 fő.
4
Kisszékely
Kisszékely a Tolnai-dombvidék legészakibb települése, két nagy természetes erdőtömb közötti csendes völgyben fekszik. A település közvetlen környékének változatos élővilága, szép táji környezete kiemelkedő lehetőséget kínál nyári táborok, kirándulások, tanulmányi séták, családi üdülések szervezésére. A falu harmonikusan illeszkedik a táj természeti adottságaihoz, gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik.
1
Kistormás
A 61-es és 6-os utat Paks és Pincehely között összekötő keresztúton, a 63-as út közelében fekszik a település. A legtöbben 1900-ban lakták a falut, 1150 főt tartottak számon. A falunak 1990 óta önálló önkormányzata van. Körjegyzőség működik Kölesddel. 1996-ban avatták fel a háborús emlékművet, a község áldozatainak emlékére.
1
Kisvejke
Kisvejke (németül Kleinwecken) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. Jellegzetes halmazfalu. A régészeti leletek tanúsága alapján a település környéke már a bronzkor óta lakott. A 14. században királyi birtok volt. A középkori falu a közeli Csókafői-völgyben állt. Valószínűleg a török hódoltság idején elpusztult, mert 1696-ban néptelen pusztaként írták le. A 18. század elején magyar telepesek érkeztek ide, és újraéledt a falu.
7
Kölesd
Kölesd a Sió és Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km-re fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán.
2
Kurd
6
Lengyel
Lengyel község Tolna megye legmagasabban fekvő lakott települése, Bonyhád és Dombóvár között. A telelpülésről nevezték el a késő neolitikus – korai rézkori lengyeli kultúrát, amely majdnem az egész i. e. V. évezred folyamán kultúraformáló szerepet vitt Közép-Európa nagy részén.
7
Madocsa
A Duna jobb partján, Pakstól 13 kilométerre, északkeletre fekszik. Főként református vallásúak lakják, így 15. századi temploma a török kiverését követő betelepítések után szintén református lett. A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők az alföldi, ö-ző tájszólást őrzik.
2
Magyarkeszi
A község Tolna megye északi csücskén, dombos területen fekszik, Tamási vonzáskörzetéhez tartozik. 1703-ig Kesze vagy Keszi volt az elnevezése, 1742 után Tótkeszi volt, 1903 után vette fel mai nevét, Magyarkeszit. Már a kőkorszakban is lakott hely volt. A honfoglalás után gút-keled nemzetség vette birtokba. A lakosság számottevő része állattenyésztéssel, ill. növénytermesztéssel foglalkozik. Mivel a faluba és környékére ipar nem települt, rendkívül tiszta és egészséges a levegő.
11
Medina
A falu Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik, a Sió csatorna jobb partján. Megközelítése a 63-as főútról Szedrestől induló bekötőúton (4 km). 1394-ben egyházi birtokként említik először. 1446-ban Mede néven említik. Neve eredetileg a régi magyar med (= száraz) melléknévből származik. Mai nevét a betelepülő szerbek alkották meg. Ma a megye egyetlen olyan települése, ahol szerb kisebbségi önkormányzat van.
2
Mőcsény
Község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. Hozzá tartozik 1934 óta Palatinca, 1959 óta pedig Zsibrik. Közúton a 6-os főútról Bonyhád mellett letérve (7 km) közelíthető meg.
2
Mucsi
8
Nagydorog
A település első írásos említése 1397-ből való. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzá tartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. A 15. sz. folyamán a Garay családé, majd a török időkben többször cserélt gazdát, el is néptelenedett. A 16. sz. közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. 1777-től a Széchenyi család tulajdona volt , akik kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet és szeszgyárat építettek.
1
Nagykónyi
Nagykónyi Tolna megye észak-nyugati részén, a 61-es főút mentén Tamási és Dombóvár között található. Már a XIII. században népes település volt, a címer 700 éves múltját idézi. Kialakulásában meghatározó szerepe a Koppány-pataknak lehetett, amelyet már 1055-ben a tihanyi apátság alapító levele említ Füzegy (Fizeg, Fyzeg) néven.
3
Nagymányok
A Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán – szép természeti környezetben – Tolna megye déli peremén, a Bonyhádi járásban fekszik. 2009. július 1-je óta város. A ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.
1
Nagyszékely
Nagyszékely a Tolna megyei Hegyhát egyik leggazdagabb múlttal bíró települése. Kedvező fekvése és jó földrajzi adottságai miatt ez a vidék már a bronzkortól kezdve lakott volt. A honfoglalástól kezdve éltek itt székely törzsek, valószínűleg innen ered a település elnevezése is.
1
Nak
Nak község Tolna megyében, a Dombóvári járásban, Lápafő és Attala közt fekszik. A középkorban a Szák nemzetség tagjainak birtoka volt. 1307 előtt a település az e nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrád fiának, I. Istvánnak birtoka volt, aki a falut 1307-ben vejének Kapolyi Istvánnak ajándékozta.
4
Németkér
A település Németkér és Hard egyesítésével jött létre. A Mezőföld löszhátának déli területein fekszik, 1800 lakosú település, a Paksot Cecével összekötő úton érhető el. A község a török időkben elnéptelenedett, 1785-ben Hessenből érkező német telepesek élesztették újjá. 1945 után a német nemzetiség helyére Felvidékről és Békés megyéből érkeztek családok. Hard Árpád-kori település, első lakói besenyők voltak. A 14. században esperesi székhely. 1954-es megyehatár rendezésekor került Németkérhez.
6
Őcsény
Hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.
3
Ozora
Ozora történelmi és irodalomtörténelmi személyiségekben gazdag község, azon kevés falvak egyike, amely nevét évszázadokon keresztül megőrizte. Vonzotta Zsigmond király hűséges lovagját, a firenzei, törökverő Filippo Scolari-t, a ferencesrendi kolostor kiváló humanistáit, amelyben 120 éves fennállása alatt élénk szellemi és irodalmi élet folyt. De vonzotta Ozora az 1848-as időkben Perczelt és Csapó Vilmost, az Ozorai Diadal nagyszerű alakjait, Petőfit, majd Illyés Gyulát.
41
Paks
A Paksi járás központja. Közel húszezer lakosával a megye második legnépesebb települése. Történelme az őskori civilizációktól egészen a legmodernebb korig ível. Az egykor itt húzódott Duna-menti hadi út évszázadokra jelentőssé tette. Sváb népszokásairól és kiváló halászlevéről messze földön híres. Ismertségét atomerőművének köszönheti, amely az ország egyetlen energiahálózatra kapcsolt atomerőműve.
2
Pálfa
Pálfa az Apor nemzetség ősi birtoka volt, nevét már a tatárjárás előtt említették az oklevelek. A település eredeti neve Pálfalva volt, mely később Pálfára rövidült. 1543-ban elfoglalta a török, de a magyar végvári vitézeknek időnként sikerült visszaszerezniük. A 16. század második felében rác (szerb) menekültek telepedtek le a környező pusztákon. A harcokban elnéptelenedett község a 18. század elején települt újra, ettől kezdve a gróf Apponyi család birtoka volt.
4
Pincehely
Pincehely (németül Binsenhelm) nagyközség Tolna megyében, a Tamási kistérségben. Három település (Görbő, Gyánt, Pincehely) összeolvadásából jött létre. Már a kőkorszakban is lakott hely volt. Több kőbalta, őrlőkő, véső került Pincehelyről a Nemzeti Múzeumba és a szekszárdi Múzeumba is.
3
Pörböly
A Szekszárdi járásban, Bátaszék és Baja között az 55-ös főút mentén, a Gemenci-erdő szélén fekszik. Innen indulnak a Gemenci kisvasút vonatai. A település az első világháború után alakult ki. Ekkor még Pörbölypuszta néven Alsónyék község belterületi lakóhelyeként tartották nyilván. Az 1956-os és 1965-ös dunai árvizek után jelentősen megnőtt a beköltözők száma, ennek hatására 1985. január 1-jén önálló községgé nyilvánították.
4
Regöly
Regöly a Tamási járásban, a Kapos és a Koppány patak összefolyásánál fekszik. Már az őskor óta lakott, később a kelták földvárat emeltek itt, amely egyik legjelentősebb településük központja lett.
3
Sárpilis
Sárpilis a Sárköz legkisebb települése, a lakosság száma sohasem haladta meg az ezer főt. Első okleveles említése 1381-ből származik. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu lakatlanná vált. A pilisiek 1722-ben kötöttek szerződést Jány Jakab bátaszéki apáttal a falu megszállására, mely szerint visszakapták régi határaikat. Az ármentesítés után Sárpilisen is birtokba vette a lakosság a faluhatár egész területét, a szántók területe jelentősen megnőtt, a szőlőtermesztés továbbra is fontos maradt.
6
Sárszentlőrinc
Már az Árpád-korban plébániai székhely volt. A török idők alatt is hosszasan lakták, a hódoltság utolsó éveiben azonban elnéptelenedett. III. Károly rendelete nyomán a török hódoltság idején lakatlanná vált területekre érkezők három évi adómentességet, ingyen vetőmagot, igásjószágot, építési anyagot és vallásszabadságot kaptak. Az új lakosok az ÉNy-Dunántúlról érkeztek. A széles körű tájékozódás, az eseményekkel, szellemi áramlatokkal való érintkezés így egyre gyakoribbá válhatott.
9
Simontornya
Kun László uralkodása idején, 1277-ben Salamon fia Simon alországbíró tornyot építtetett a településen. Erről kapta nevét később a város – Simonról és a toronyról – „Simontornya”.
7
Sióagárd
Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, a Sió és Sárvíz közötti hátságon, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól nyolc kilométerre fekszik. A síkra épült falu mellett magasodik a Leányvár, a hegyhát legdélibb nyúlványa, mögötte a szekszárdi dombok látszanak. A Sió e település mellett folyik a Sárvízbe, mely nem sokkal később a Dunába torkollik.
1
Szakály
Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna megye szívében terül el. A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol 1399-től megyegyűlést tartottak 1543-ig, a török betöréséig. A török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éledt újjá.
7
Szedres
Az eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét. Bezerédj a község alapításakor arról is rendelkezett, hogy a tanító köteles faiskolát tartani, a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-, 6 dió és mintegy félszáz eperfát kiosztani. A II. Világháborúig Szedres fejlődésében a nagybirtok rendszer hatása érvényesült. Az emberek nagy hányada a környező pusztákon élt. 1945 után mezőgazdasági nagyüzemek jöttek létre és kialakult a település mai arca.
54
Szekszárd
Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Nevét 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. Az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni.
16
Tamási
Tamási Tolna megye észak-nyugati részén, a Koppány folyó menti dombvidéken fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon. A közel 10 ezer lakosú kisváros védőszentjéről, Szent Tamásról kapta a nevét. Ősidők óta lakott vidék, minden történelmi kor hagyott itt maga után emléket.
13
Tengelic
Egy, a 63-as útról leágazó “hurok” mentén fekszik a település, amit a 6-os útról, Paks irányából is elérhetünk. Sajátos szerkezetű település, a központi belterületet 11 lakott külterületi rész határolja.Tengelic kastélyokban bővelkedik. Már elődeink is felfedezték a táj szépségét, ezért erre a vidékre építették kastélyaikat. A kiüresedett kastélyok állapota mára erősen romlik. A falu legelső bírója Csapó Dániel volt.
5
Tevel
Tevel község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. A település a Völgység tájegységben található.
30
Tolna
Szekszárdtól 10 kilométerre, északkeletre található. A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni. A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. 1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.
1
Tolnanémedi
A Tolnai-Hegyhát északi csücskében, Sió és a Kapos völgyében fekvő Tolnanémedit ismert hellyé tette egy, a bronzkorból származó 138 darabos kincslelet, melynek korát 3400 évesre becsülik. Kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően az őskori népek szívesen telepedtek e területre. A település nevét valószínüleg egy Németi nevű földbirtokostól kaphatta. A Simontornyai várhoz tartozó falu egy 1324-ből származó feljegyzés szerint az Újfaluként ismert első település helyén lehetett.
3
Váralja
Váralja a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén, a Mecsek hegység északkeleti lábánál, a Váraljai-völgyben található. Természeti környezetével, néprajzával és országosan is ritkaságszámba menő föld alatti bányamúzeumával tűnik ki a környező települések közül.
1
Varsád
Varsád a Tolnai – Hegyhát dombjai közt található közel 800 éves település. A törökök kivonulása után szinte teljesen elnéptelenedett falut 1713-1786 között Hessen környéki evangélikus németek betelepítésével népesült be újra. A svábság kitelepítéséig német nemzetiségű település volt mintegy 1400 lakossal. 2003-ban ez a szám 433-ra csökkent,majd a betelepülő családoknak is köszönhetően 456-ra növekedett. A lakosság többsége mára székely és felvidéki származású.
3
Závod
Závod község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban található. Az első írásos említése 1231-ből származik. A török megszállás idején elnéptelenedett a falu. 1718-ban a németországi Fulda környékéről érkező telepesek népesítették be újra. A második világháború után a német családok nagy részét kitelepítették, helyükre székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.