Bonyhád

Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Lőrincz Etel textilművész munkássága

Bukovinai székely szülők gyermekeként, de már Magyarországon született, felmenői az Istensegíts nevű faluból származnak. A családban nagy hagyománya volt a

Bonyhád
Kulturális örökség

Bonyhádi Képzőművészeti Kör tevékenysége

A Bonyhádi Képzőművészeti Kör egy 1948/1949-től napjainkig folyamatosan működő informális alkotói közösség, amely indulásakor szorosan kapcsolódott a Bonyhádi Petőfi Sándor

Bonyhád
Kulturális örökség

Bukovinai székelyek élő népművészete

A 18. század utolsó évtizedeiben Székelyföldet elhagyva a soknemzetiségű Bukovinában alapítottak magyar falvakat a bukovinai székelyek, ahol létszámukat megsokszorozták. Andrásfalva,

Bonyhád
Kulturális örökség

Bukovinai székely betlehemes, a csobányolás

A Jézus születését megjelenítő dramatikus szokás eredetileg házaló népi színjáték volt, amelynek mára főként színpadon, iskolákban, szabadtéren vagy akár templomokban

Bonyhád
Kulturális örökség, Tolnaikum

Magyartarka szarvasmarha

A régebbi nevén magyar pirostarka kettős hasznosítású (tej- és hústermelő), Magyarországon kialakult marhafajta, amely törvény által is védett. A 19.

Bonyhád
Agrár- és élelmiszergazdaság

Lőrincz Aladárné Molnár Vilma szövő, sz. 1929

Bukovinai székelyként 1929. december 12-én született Istensegítsen. Tanítómesterei édesanyja, később anyósa lettek. Az országos figyelem számára tehetségével az 1960-as évektől

Bonyhád
Kulturális örökség

Fábián Mártonné Kásler Balbina szövő, 1928-2011

Bukovinai székelyként 1928. január 27-én született Andrásfalván. Családja viszontagságos útja végén a Bonyhádhoz közeli Lengyelen telepedett le. A szövést édesanyjától

Bonyhád
Kulturális örökség

Rinaldi-ház (régi községháza)

A bonyhádi főtér keleti utcavonalán szabadon álló épület, amely a 19. század elején klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban készült. T-alaprajzú

Bonyhád
Épített környezet

Műemlék lakóházak (Perczel Mór utca 2., 4. és 18.)

Bonyhád belső történelmi magját a városban és külső részein álló kéttucatnyi műemléképület körébe tartozó több lakóház is gazdagítja. Ezek a

Bonyhád
Épített környezet

Bonyhádi zománcáru és zománcedény

Bonyhád nemzetközi hírű üzemét 1909-ben alapították és jegyezték be. Nemzetközi hírnevét a zománctábla-gyártással szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a

Bonyhád
Ipari és műszaki megoldások, Kiemelkedő Nemzeti Érték, Tolnaikum

Egykori ispotály

Klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban épült az 1780-as évek legelején. A városban 1781-ben tűzvész pusztított, ezt követően döntött Winkler Mihály

Bonyhád
Épített környezet

Perczel-kúria (Perczel Mór utca 9.)

A Perczel család József révén került Bonyhádra, aki 1743-ban vásárolt itt birtokot, amelyen azután az L-alaprajzú, kezdetben földszintes kúriát, a

Bonyhád
Épített környezet

Nincs több találat...