Tolnai Kékfestő Műhely

A magyarországi kékfestés közösségét a ma még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. A mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni, mivel a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak műhelyekben lehetséges, a Tolnai Kékfestő Műhelyben is generációról generációra öröklődött a kékfestő mesterség. A régi hagyományokat követve, Horváth Balázs párjával a műhelynél lévő házban élnek, így a kékfestés számukra nemcsak munka, hanem életforma is.

A kékfestés egy kihalóban lévő ősi textilfestési eljárás. A 20. század elején mintegy 400 műhely működött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétől a kis műhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés műhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem érte el. Ma nyolc, berendezéssel együtt fellelhető műhelyből négy működik aktívan.

A még megmaradt családi műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik, akiknek azonban nincs könnyű dolguk, a hazánkat elárasztó sokszor külföldi gépsorokról lekerült utánzatok miatt. A Tolnai Kékfestő Műhelyben, a Horváth család azon dolgozik, hogy ez a ritka, kihalóban lévő mesterség ne vesszen a múlt homályába és az eredeti hagyományok szerint készült kékfestő anyagok is fennmaradjanak a jövő generációjának, ne csak silány másolatuk.

A tolnai Kossuth utcai kékfestő műhely és ott dolgozó család őseiktől örökölt tudása olyan értékeket rejt, melyet a világon nagyon kevesen mondhatnak magukénak.

Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.

A kékfestés egy rezerveljárású textil festés, ami azt jelenti, hogy a textileket először egy szigetelőmasszával ("papp") mintázzák, majd csak ezután festik kékre. A "papp" megvédi a mintázott területet a kék festéktől, így azokon a helyeken az anyag fehéren marad. A kékfestő anyagok mintáját tehát az eredeti fehér szövet színe adja, nem pedig festék. Ez különbözteti meg a kékfestő anyagokat a többi mintás textiltől, amiket "direktnyomással" készítenek, tehát az előre színezett anyagokra nyomják festékanyaggal a mintát. A "papp" receptje minden műhely családi titka, aminek elkészítését generációról generációra adják tovább. A tolnai műhely különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó állvánnyal („sasi") és négy festőkáddal („küpa") működik. Kizárólag a régi családi mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll rendelkezésükre. Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek a mintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.

A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanem hagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyéb természetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókat és farmereket is festenek. A Horváth család által készített kékfestő anyagok 2015-ben a Berlini Divathéten is megjelentek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestő szakboltja, ahol termékeik megvásárolhatóak, de ezek elérhetőek interneten keresztül is, így a Tolnán készült kékfestő anyagok eljutnak távoli országokba, ezzel nem csupán a műhely, de a város hírnevét is öregbítve. Rendszeresen részt vesznek hazai és nemzetközi kézműves vásárokon, de műhelyükbe a világ minden pontjáról érkeznek látogatók, akik nemcsak végignézhetik a munkafolyamatokat, hanem ki is próbálhatják a mintázást a több száz éves mintafákkal.

A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti listáján.

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2019-ben a Tolnai Kékfestő Műhelyt kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.