A népi műemléki védelembe vont ház 1880 körül épült. A földszintes épület vertfalú, náddal fedett, kontyolt nyeregtetős. Utcai oromzata deszkázott.
A lakóházhoz kocsiszín és
istálló kapcsolódik. Belsejében döngölt padló és mestergerendás famennyezet
található. Középen, szabadkéményes konyha nyílik, abból jobbra és balra egy-egy
szoba, az egyikben tapasztott kemence látható. A ház melletti kapu és
léckerítés folytatásában áll az 1925-ben épült földszintes „kisház”. Udvari
homlokzata előtt oszlopos, mellvédes tornác húzódik, végében téglafalú pajta
található. A lakóházat és a kisházat is átalakították, az udvarban gazdasági
épületeket bontottak el. Az 1980-as években történt helyreállítás és berendezés
nyomán funkcionál klasszikus tájházként, amely az egykori sióagárdi paraszti
élet emlékeit mutatja be. Az együttes a többszöri felújítgatások ellenére ismét
teljes rekonstrukcióra vár.