Az épület két szintjén hat-hat boltíves szobát alakítottak ki. A későbbi időkben gazdatisztek lakásául szolgált. Az 1930-as évek elején került a Zirci Apátság tulajdonába. Tőlük vásárolta meg a simontornyai római katolikus egyház. A fő cél ezzel az volt, hogy az egyházi iskola számára a gyermeklétszámhoz igazodó számban lehessen tantermeket kialakítani. 2006-ban kapott az épület új funkciót, a város itt helyezte el a Helytörténet Házát. Az épületben helytörténeti, iskolatörténeti, valamint a Bőrgyár történetét bemutató kiállítások tekinthetőek meg. Itt láthatók a városnak ajánlott hagyatékok, Kékesi László grafikus, Grantner Ferenc és Kelemen Kristóf szobrászművészek szobrai is.
Kékesi 1960-tól kapcsolódott be a bélyegtervezés műfajába: 226 magyar és 611 külföldi postabélyeg megálmodója, tervezője volt. Három alkalommal (1963,1965, 1966) nyerte el az év legszebb sport képzőművészeti alkotásáért, egy ízben (1989) az év legszebb bélyegének járó díjat. Több mint 50 külföldi társas és tematikus kiállítása mellett harminc hazai kiállításon mutatta be munkáit. Nemzetközileg ismert és elismert ex libris-tervező volt. Grantner a szobrászat szinte valamennyi műfaját művelte, készített monumentális szobrokat, kisplasztikákat, épületplasztikát, lemezdomborításokat, portrékat és domborműveket, szoborrestaurálással is foglalkozott. (pl. a Lánchíd oroszlánjai) Kb. 40 köztéri szobrát állították fel. A fővárosi Klebelsberg-emlékmű felavatásakor 1939-ben Akadémiai-díjat, 1942-ben Ferencz József-díjat, a Súlylökő szoborért 1954-ben Munkácsy-díjat kapott. Kelemen szoborportréi, kisplasztikái, érmei számos hazai és külföldi magángyűjteménybe is bekerültek. 1978-ban a numizmatikusok „Erzsébet királyné ” című ezüstplakettjét „Az év legszebb érme” elismerő oklevéllel díjazták.Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.