Balásy Gyula faragó, 1912-1978

Erdélyben született 1912-ben. Szülei tanítók voltak. Hadiárvaként katonai akadémiát végzett. Családjával együtt az 1950-es években Hortobágyra deportálták. Itt kellett élniük és dolgozniuk a Borsóstanyai munkatáborban. Szabadulása után telepedett Dombóvárra.

A kopjafa faragásának tudását még szülőföldjéről örökölte, de kezdetben csak időtöltésből faragta a fát. Mivel repülő őrnagyi rangjától megfosztották, 1953 után mégis csak ez vált egyetlen kenyérkereseti lehetőségévé. A kopjafák stílusát vitte át kisebb tárgyakra. Ezzel a szemlélettel készültek az általa faragott használati és dísztárgyak. Népszerűek voltak sakk-készletei. Kisplasztikáinak témája a hétköznapi emberek életéből került ki. Faragóiskolát alapított a városban, a tanítványai közül sokan szerezhettek maguknak is hírt. Balásy Gyula fafaragó tudását 1964-ben ismerték el a Népművészet Mestere címmel.