A reformkori folyamszabályozások következtében a Duna kanyarulatának átvágásával az Imsós-erdő a Duna-Tisza közéről átkerült a Dunántúlra. A folyómeder addig Kömlőd mellett haladt el. Az 1841-es folyószabályozás eredményeként a Duna hajózható ága közvetlen Paks mellé került, kikötője a piacnál volt, a városközpontban. Amíg a Duna használta mindkét ágát, Imsós egy rövid ideig szigetté vált. A 700 méter széles mederből azonban gyorsan eltűnt a víz, helyét ártéri erdő, nádasok vették át.
Az Imsósi-erdő ma Dunakömlőd településrésztől, ill. a 6. számú főúttól és a vasútvonaltól keletre, délkeletre terül el. A 6. számú főútról vagy a Madocsa felé vezető összekötő útról közelíthető meg. Még felismerhető ma is a meder, melyben ártéri erdők, nádasok, északi részén halastavak vannak.
Védett és fokozottan védett növény- és állatfajok:
dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis) – gyakori,
több ezer tő hóvirág (Galanthus nivalis) – gyakori,
több ezer tő széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) – ritka
80-110 tő nyári tőzike – (Leucojum aestivum) – erős állomány,
több száz tő fehér madársisak (Cephalantera damasonium) – erős állomány,
több száz tő réti iszalag (Clematis integrifolia) – ritka,
szálanként zöldes sarkvirág (Platanthera chlorantha) – ritka,
szálanként nappali pávaszem (Inachis io) – gyakori
atalanta lepke (Vanessa atalanta) – gyakori
fecskefarkú lepke (Papilio machaon) – ritka
kardos lepke (Iphiclides podalirius) – ritka
nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) – ritka
nagy hőscincér (Cerambyx credo) – ritka
zöld levelibéka (Hyla arborea) – gyakori
barna ásóbéka (Pleobates fuscus) – ritka
zöld varangy (Bufo viridis) - gyakori
erdei béka (Rana dalmatina) – gyakori
dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus) – gyakori
zöld gyík (Lacerta viridis) – gyakori
fürge gyík (Lacerta agilis) – gyakori
mocsári teknős (Emys orbicularis) – ritka
vízi sikló (Natrix natrix) – gyakori
fekete gólya (Ciconia nigra) – 1pár
réti sas (Halaeetus albicilla) – 1 pár
egerészölyv (Buteo buteo) – 2-3 pár
erdei fülesbagoly (Asio otus) gyakori
macska bagoly (Stix aluco) – gyakori
nagy fakopáncs (Dendrocopus major) – gyakori
kis fakopáncs (Dendrocopus minor) – gyakori
zöld küllő (Picus viridis) – szórványos
kakukk (Coculus canorus) – előfordul
énekes nádiposzáta (Accrocephalus palustris) – gyakori
réti tücsökmadár (Locustella naevia) – előfordul
berki poszáta (Locustella fluviatilis) – ritka t
övisszúró gébics (Lanius collurio) – szórványos
cigány csuk (Saxicola torquata) – szórványos
csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) – gyakori
barátposzáta (Sylvia atricapilla) – gyakori
mezei poszáta (Sylvia communis) – ritka
kerti poszáta (Sylvia borin) – ritka
kis poszáta (Sylvia curruca) – gyakori
fülemüle (Luscynia megarhyncos) – gyakori
szén cinege (Parus major) – gyakori
vörös begy (Erithacus rubecula) – gyakori
fekete rigó (Turdus merula) – gyakori
énekes rigó (Turdus phylomelos) – gyakori
ökörszem (Troglodytes troglodytes) – gyakori
zöldike (Carduelis clhoris) – gyakori
citrom sármány (Emberiza citrinella) – gyakori
sordély (Emberiza calandra) – gyakori
korai denevér (Nyctalus noctula) – gyakori
törpe denevér (Pipistrellus pistrellus) – gyakori
vidra (Lutra lutra) – ritka
mókus (Sciurus vulgaris) – gyakori
A terület a magyar kultúrtörténet szempontjából is kiemelkedő emlék. Vak Bottyán serege vert itt tábort a Rákóczi szabadságharc idején. A kuruc sereg a Dunán átkelve tervezte Dunaföldvár várának elfoglalását. Ezért Dunakömlődnél hajóhidat kellett építeni, ennek védelmére pedig nagyon komyoly sáncrendszeert hoztak létre. Az akkor épített sáncok maradványai még ma is felismerhetők.
Bottyán egy háromrészes erődítményrendszer épített. Földsánccal erősítette meg az imsósi oldalon az Alföld felőli hídfőt, ezt a vízpartra építették. A túloldalon két sánc készült, egyik a folyóparton, a másik a dombtetőn, Lussonium római kori erődjének romjaira. Ez utóbbi részét nevezték Bottyán-várnak, a területet pedig Bottyán-hegynek. A Duna mentén a rómaiak óta nem építettek ekkora védműveket.
Bottyánnak végül sikerült elfoglalnia nemcsak Dunaföldvár várát, de Simontornyát is, és felszabadították egész Dunántúlt. A terület végül mégis labanc kézre került. A vár katonai szerepe itt be is végződött. A Duna kanyarulatának átvágásával víz alá került az erődítés jelentős része. Ma egy kopjafa jelzi a kiváló hadvezér sátrának állítólagos helyét és állít emléket a kuruc kor nagyszerű tetteinek.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája
http://provertes.hu/vedett_teruletek_pdf/tolna_megye/adatlap_6007.pdf
http://provertes.hu/index.php/termeszeti-ertekek-es-vedelmuk/helyi-vedett-teruletek-magyarorszagon/311-tolna-megye-helyi-jelentosegu-termeszetvedelmi-teruletei
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl_16-35-TT-00
https://dunaiszigetek.blogspot.com/search/label/Ims%C3%B3s
https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/04/imsos.html
http://elbiferrum.blogspot.com/2015/03/az-imsosi-erdoben.html
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.