A 8820 kh nagyságú dorogi birtok 1777-től 1945-ig a Széchenyi család tulajdonában volt. Széchényi Sándor és családja 1872-es Nagy-Dorogra költözése előtt már egy éve nem lakta senki az épületet. Széchényi Sándor nővére, Ernesztina és férje, Zichy László lakta 1871- ig. Ekkor a gazdaságuk után családi életük is tönkrement. Elváltak, és itt hagyták Nagy- Dorogot.
1872-ben Sándor előkészíttette az épületet családja fogadására. Földszintes, elfogadható épület volt ekkor, de komoly főúri életvitelre és az ott tartott fogadásokra nem alkalmas. A birtok nem biztosított olyan jövedelmet, amelyből építhető lett volna - mind külső megjelenésében, mind belső kialakításában - egy megfelelő kastély.
A változást az 1884-es esztendő hozta meg. A Gróf Tolna vármegye főispánja lesz évi 11.600 korona fizetéssel. Ez komoly jövedelem volt, ami mellé még a nagy-dorogi birtokból is jutott. Megnövekedett tekintélyéhez és rangjához nem illett már a viszonylag szerény méretű és külsejű nagydorogi lak. 1891-ben építkezésre szánta el magát. A régi földszintes, gazdatiszti házból 13 helyiséget lebontottak, majd emeletet húztak az egészre. Ötven helyiségből álló, szép új kastélyt építettek, aminek összes költsége közel 70.000 korona volt.
Az épületet Ábel Lothar bécsi építész tervezte. Wittinger Sándor építőmester keze munkáját dicséri a szép, a méreteiben ma is impozáns középület és gondos kivitelezés. Az építkezés mértékére jellemző, hogy 274.000 db téglát használtak fel. A téglát Simontornyáról és Faddról szállították, nagyrészt szekéren és hajón. Terméskőből 800 köbméter lett felhasználva. A szuterin és a pincék kiásásakor majd 1160 köbméter földet mozgattak meg.
Még jégverem is tartozott a kastélyhoz, hogy a romlandó portékákat is bizton tudják tárolni. A szobákba a kályhát Grazból szállították. Az épületben nagyon szép és míves öntöttvas korlátú csigalépcső volt. A kastélyban vízvezetékrendszert is építettek. Az épülettől kb. 50 m-re, keletre volt a kút és a víztorony. A kútból a vizet a víztoronyba állati erővel juttatták fel, majd onnan került a kastély vezetékrendszerébe.
A tetőzet fazsindelyes és kátránnyal kezelt. Maga a kastély egy szép és rendezett park közepén állott. Sok melléképület tartozott még hozzá. Fák, növények, virágok, gondozott ágyások. Érdekesség, hogy 1920. június 4. után a kastély keleti felénél sövényből kialakították a történelmi Magyarország kontúrját. Annak területe mintegy 200-250 m2 lehetett. Ez igazán szép gesztus volt, ami mutatta honfiúi érzésüket.
A kastélyt északról téglakerítés határja le. A lezárt, használaton kívül lévő kovácsoltvas kapu díszes kialakítású, íves vonalvezetésű védendő érték, mely eredetileg egységesen nyerstégla felületű volt, helyenként áttört, zömmel tömör kialakítású. A kerítés déli szakasza a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt része. A kerítés téglából készült és az oszlopok között kezdetben nem volt drótháló kihúzva. Később, amikor Széchényi Sándor látta, hogy fiát, Domonkost milyen sok fehérnép látogatja, akkor döntött a drótháló kiépítéséről is.
1945 után a kastély állami tulajdonba került, ahol internátust alakítottak ki. 1947-től a környék rászoruló tanulói itt nyernek elhelyezést. A kastély épületében jelenleg is oktatás folyik, ahol a diákok rendezett, szép környezetben, tágas parkban gyarapíthatják tudásukat. Az épület újabb felújításon esett át, ahol a régi építészeti elemeket igyekeztek teljes pompában megőrizni (homlokzat, ablakkeret, eredeti kovácsoltvas elemek.
Források
http://nagydorog.hu/images/pdf/hesz/ertekleltar_2017_nagydorog.pdf
Dobri István A mi településünk - Nagydorog c. könyve (2001.)
https://www.youtube.com/watch?v=gfDy4q0Zfdw
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.