Jeszenszky-kastély

A 63. számú út Szedres felé vezető szakaszáról D-re leágazó bekötőútról megközelíthető, az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú, részben alápincézett, földszintes, kontyolt nyeregtetős kastély. A klasszicista eredetű Jeszenszky-kastély a XIX. században épült, azóta átalakították. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 négyzetméter. Műemléki védelem alatt álló épület.

Az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély az egykori Gindly birtokon épült. Gindly Balázs ága a Hiemel családban folytatódott. Hiemel Ignác és Ferber Katalin leányának, Erzsébetnek férje, Jeszenszky Sándor tulajdonába ment át 1810-ben a tengelici birtok negyed részét kitevő örökség. Ezt követően fiúk, Br. Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen.

1945-ben Jeszenszky József (Jeszenszky János dédunokája) volt az uradalom tulajdonosa és kezelője. A kastély valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját. Átépíttetője Jeszenszky Kálmán volt 1862-ben. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 m². Az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú épület. Földszintes, kontyolt nyeregtetős, részben alápincézett. Vízszintesen sávozott, pilaszterekkel tagolt homlokzatok, a hosszoldalakon a középtengelytől eltolt rizalitokkal. Az épület déli végén kontyolt nyeregtetős, erőteljesen kilépő, íves attikafalakkal kiemelt sarokrizalitokkal. A hosszoldalak rizaliatjaiban nyíló ajtók, előttük néhány lépcsőfokkal megemelt, mellvédes teraszok. A nyugati oldalon a bejárati rizalit feletti attikafalon 1887-es évszám. A déli keskeny homlokzaton a sarokrizalitok között nyíló bejárat. A pincében dongaboltozat. Kéttraktusos belső, síkfödémes helyiségek, XIX. századi nyílászárók. Egyes helyiségekben terrazzo burkolat. Feltehetően szimmetrikus, kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, klasszicista épület átalakításával és bővítésével a homlokzat egységesítésével jött létre.Mellette 19. és 20. századi melléképületek.

Ma a Tengelic külterületén lévő legelhanyagoltabb állapotú kastély, de műemléki védelem alatt áll.  

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő forrás:

Farkas Dénes – Temesi Ágnes: Tengelic története, Tengelic, 2007.

A Gindly uradalomról bővebben:

http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/gindly.shtml