Bodor Árpád keresztlevelén ez áll: „a gyermek neve: Laufer Róbert István Árpád”. 1929. január 25-én született. A mindannyiunk által ismert nevet csak több évtizeddel később vette fel.
Tíz éves volt, amikor elveszítette édesapját. „Árpád szigorú jezsuita nevelést és tudást kapjon!” - volt az apa egyik utolsó óhaja, melyet özvegye teljesített is. Így került a tízéves fiú a pécsi Pius gimnáziumba, és lett számára a Mecsek az igazi kamaszkori kalandok színtere. Sajnos, a kitűnő eszű fiatalembert egyetlen felsőoktatási intézménybe sem vették fel, ugyanis a család kuláklistára került. Az ifjú Laufernek „lehetősége nyílt” egy sor mesterség kitanulására.
1961. szeptember 5-én végre a tengelici általános iskola katedrájára léphetett. 1964 nyarán rajz, 1966-ban földrajz szakon szerzett diplomát a pécsi tanárképző főiskolán. A következő év őszén már a szegedi József Attila Tudományegyetem földrajz szakos hallgatója volt. Mindkét diplomamunkáját Gemencről írta. 1973-ban hívták tanítani Szekszárdra a Garay János Gimnáziumba. Hamarosan tagja lett a Tolna Megyei Természetbarát Szövetségnek. Az új munkahely és a szövetség megannyi lehetőséget és megoldásra váró feladatot tárt elé. Hazai és külföldi, gyalogos, kerékpáros és buszos kirándulásokat, vándortáborokat vezetett. Iskolai, városi, járási, megyei, országos és nemzetközi versenyeket szervezett és bonyolított le. Írásai és rajzai jelentek meg számos kiadványban. Tolna megyében a meglévő turistaútvonalak hosszát megduplázta. “A földrajz valamennyi tantárgy közül a legszínesebb és legéletrevalóbb” – vallotta. Szülőfalujáról sem feledkezett meg: a település címerét ő tervezte, rajzolta.
A szűkebb, s távolabbi környezetében élő fiatalokért is kreatív, fáradhatatlan pedagógusként tevékenykedett. Az Országjáró Diákok Körének megalapításával kezdődött minden, ezt a megyei és országos találkozókon való részvétel, illetve találkozók szervezése és lebonyolítása követte. A Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnökeként, nemcsak a természetjárást szorgalmazta, hanem maga is sokat tett a turistaútvonalak pontos kijelöléséért, nem egy esetben a Kartográfiai vállalattal együttműködve. Neki köszönhetjük, hogy jó néhány évtizede kirándulók sétálhatnak a Gemenci-erdőben. Munkálkodott a túravezető-képzésben is.
Javaslatára 2000 szeptemberében jelent meg Tolnai várak címmel egy jelvényszerző füzet és igazolólap. Fáradhatatlanul dolgozott – az ország közepének kijelölését követően a megye közepének pontos meghatározásán. Kezdeményezésére jelent meg a Tolnai Tarisznya, mely a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség belső hírleve. Elnöksége idején szorgalmazta a Tolna megyei sportévkönyv kiadását. Mind e mellett jelvényeket és nyomtatványokat is tervezett, rajzolt.
Az 1980/81-es tanévtől kezdődően két versenyt indított: a Tolnai Tájakon Túrázók (TTT) és a Tolnai Tarisznyások Környezetismereti Versenye (ToTaKiV). Az első a megye mindig egy újabb természeti táját, míg a második minden évben más települését ismerteti meg a résztvevőkkel. E programok kapcsán is munkálkodott turistaútvonalak kijelölésén.
Idegenvezetői végzettséget is szerzett, mely mellé német nyelvből letette a nyelvvizsgát, így az IBUSZ szervezésében határon belül és túl is vezetett csoportokat. E munkára is a tőle megszokott alapossággal készült, így bővítette mind saját, mind az utasok ismereteit.
Bodor tanár urat a megye számos iskolájába, művelődési házába, könyvtárába, idősek klubjába hívták előadást tartani. Szívesen tett eleget ezeknek a felkéréseknek. Alapos felkészültsége és közvetlen hangneme végett elismerés és szeretet fogadta, amerre csak járt. Akár művészettörténeti, akár földrajzi témájú előadást tartott, soha nem felejtette el beleszőni saját élményeit is.
Gimnáziumában a fölrajz iránt érdeklődő tanulók számára Kőrösi Csoma Sándor Kárpát-medencei Földrajzversenyt szervezett. Az igényes, színvonalas versenyre a határon túlról is szép számmal érkeztek és érkeznek versenyzők. Ugyanis a munkát kollégái a halála után is, hozzá hűen, a tőle megszokott precizitással folytatják. A verseny célja minden évben Európa más-más országának minél alaposabb megismerése.
Bodor tanár úr újabb és újabb programok megszervezésébe kezdett. A már működő, kiforrott események szervezésével fiatalabb kollégáit, pályatársait bízta meg. Később ereje fogytán tudatosan adta át a megkezdett munkát utódainak, akik nagy megtiszteltetésként élték meg, hogy a tapasztalt, sokak által elismert mentor helyébe léphettek. A megyei természetbarát szövetség a tiszteletbeli elnök halála óta, az ő születésnapjához közel eső hétvégére Bodor Árpád Emléktúrát hirdet. Az általa kijelölt számos Tolna megyei útvonal közül a számára egyik legkedvesebb gemenci útvonal egy szakaszának bejárására invitálják az érdeklődőket.
Elismerések:
- 1992. Garay Gimnázium: Jövő Nemzedékéért Alapítvány elnökének kérte fel őt Ótós Miklós
- 1994. Garay János emlékérem (Jövő Nemzedékéért Alapítványi díj)
- 1996. “A természetjárásért” aranyfokozat - Ópusztaszer
- 1997. Eszterházi Miksa Emlékérem
- 2001. Közjóért díj – Szekszárd
- 2008. Magyar Természetbarát Szövetség örökös tagja
