Escher Károly fotóriporter életműve

A szekszárdi születésű Escher Károly egyike volt, aki művészi rangra emelte a „fotoriportázst”. A rendkívül sokoldalú művész a fotográfia minden ágában maradandót alkotott. Életműve egy korszak pontos lenyomata. Nemcsak kitűnő művészi érzékkel rendelkezett, de az önmagán túlmutató mozzanatot kiválasztva az egyedi eseményekben az általános problémát is fel tudta mutatni.

Escher Károly nem csak a hazai, de a nemzetközi fotográfia kiemelkedő alakja. Jó tudósítóként elsősorban az őszinteségre törekedett. Finom érzékenységgel mutatta be például a társadalom peremére került emberek sorsát. A szociális fényképezés legjobbjai közé tartozott. Riportjait Magyarországon szinte elsőként, kisfilmes géppel, mesterséges villanófény nélkül készítette. Az elsők között alkalmazta a bemozdulásos életlenséget. Fotóművészeti-riporteri munkásságáért utólag a „magyar Cartier-Bresson” névvel tisztelték meg. Életművének jelentős részét az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi.

Operatőrként indult pályája az 1910-es években. Egyedülálló filmhíradós dokumentumok fűződnek nevéhez, melyeket 1919-ben a Tanácsköztársaság által megbízott Vörös Film Riportnak készített. Ezek mind a mai napig fennmaradtak. Ezt követően a Star filmnél játékfilm operatőrként dolgozott (1920-27). Bródy Sándor A Dada című drámájából készült első filmje, melyet további öt alkotás követett.

A némafilm válsága miatt a fotózás felé fordult és a külföldre távozó Munkácsi Márton utódjaként be is került az Est lapokhoz fotóriporternek. Felvételeivel a Pesti Napló Képes Mellékletében találkozhatunk, mely a kor egyik legjelentősebb riportfotó orgánumának számított. Német mintára nagyon erős képi világot hozott, világszínvonalú tördeléssel, hazai sztárriporterek fotóival jelent meg.

Escher hihetetlen munkabírással a nap 24 órájában készítette fotóesszéit, a szerkesztőséggel egy házban lakott, nehogy valamiről lemaradjon. Lefényképezte a kor számos közéleti szereplőjét, és az aktuálpolitikai, társadalmi és kulturális eseményeket is megörökítette: nyomortelepeken járt, színházban, a parlamentben, művészportrékat, divatképeket, de katasztrófa-felvételeket is készített.

1931-ben a londoni Modern Photography évkönyv szerkesztője a legmodernebb szemű fotósnak nevezte, s a ranglista első helyére állította. Később (1940-44) Escher a Híd és a Film Színház Irodalom számára készített felvételeket a kor kulturális és művészeti eseményeiről és szereplőiről: Móricz Zsigmondról, Derkovits Gyuláról, Pablo Casalsról, Thomas Mannról, József Attiláról, Kodály Zoltánról, Karinthy Frigyesről, Rippl-Rónai Józsefről, Bartók Béláról.

A II. Világháborút követően tudósította a Képes Világ, a Színház, a Képes Figyelő, és a Kis Képes című lapokat. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézettől (VÁTI) vonult nyugdíjba, de még a későbbiekben is készített fényképeket a Hungarian Foreign Trade című külkereskedelmi folyóiratnak.

Nevéhez fűződik 1955-ben a páratlan, nemzeti ereklyének számító és szinte addigra a teljes felismerhetetlenségig elsötétült Petőfi-dagerrotípia restaurálása. https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/escher_petofi.html

1958-ban Vajda Miklóssal közösen készített könyvet Bajor Giziről, majd 1959-ben jelent meg Riportfényképezés címmel kötete.

Több országos jelentőségű kiállítás készült képeiből, jelenleg is kiadás előtt van két fotóalbum a munkásságáról.

Jó tudósítóként elsősorban az őszinteségre törekedett. Finom érzékenységgel mutatta be például a társadalom peremére került emberek sorsát. A szociális fényképezés legjobbjai közé tartozott. Riportjait Magyarországon szinte elsőként, kisfilmes géppel, mesterséges villanófény nélkül készítette. Az elsők között alkalmazta a bemozdulásos életlenséget. Fotóművészeti-riporteri munkásságáért utólag a „magyar Cartier-Bresson” névvel tisztelték meg. Életművének jelentős részét az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi.

Könyvei

• Tábori Pál: A nemzetközi örs. Kilenc cserkész kalandjai; előszó Baden Powell, fotó Escher Károly; Singer-Wolfner, Bp., 1930

• Bajor Gizi, Budapest, Magvető Könyvkiadó 1958 • Riportfényképezés Budapest, Műszaki Könyvkiadó 1959

Róla írták:

• Foto Escher Mihályfi Ernő: Escher Károly munkássága Budapest, Corvina Kiadó 1966

• Escher olvasókönyv; szerk. Móser Zoltán; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2012

Kiállítások

• Magyar Nemzeti Galéria Budapest 1965

• Emlékkiállítás, a Magyar Fotóművészek Szövetsége vándorkiállítása 1978

• Rejtőzködő életmű – Escher Károly fényképei Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, Budavári Palota 2010

• Az ismeretlen ismerős – Escher Károly életmű-kiállítása Mai Manó Ház, Budapest 2010

• „Foto Escher” – emlékkiállítás – válogatás magán- és közgyűjteményekből József Attila Klub, Budapest 2010

Csoportos kiállításai

Iparművészeti Kiállítás, Milánó 1934

Források:

• https://maimanohaz.blog.hu/2020/06/28/escher_karoly_1890-1966_elete_es_ritkan_latott_felvetelei_tory_klara_irasa

• http://doktori.mke.hu/sites/default/files/doktori/Papp%20Judit%20%C3%A9rtekez%C3%A9s%203%20MB.pdf

• http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201104/uj_adatok_escher_karoly_ismert_kepeirol

• http://fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201101/adalekok_escher_karoly_munkassagabol_es_eletebol_19391944

• https://maimanohaz.blog.hu/2018/10/04/a_het_fotosa_escher_karoly_az_ismeretlen_ismeros

• https://artportal.hu/lexikon-muvesz/escher-karoly-70/

• http://fotomuzeum.hu/fotografiak/escher_karoly__bekeangyal

• https://archivum.maimanoarchiv.hu/kiadvanyok_en.html

• https://kreativ.hu/cikk/megnyilt_a_magyar_sajtofoto_kiallitas

• http://fototanu.blogspot.com/2011/01/ 9.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Escher_K%C3%A1roly