Bukovinai székely szülők gyermekeként, de már Magyarországon született, felmenői az Istensegíts nevű faluból származnak. A családban nagy hagyománya volt a
Horváth Tibor országosan is elismert kékfestő népi iparművész, a Népművészet Mestere, aki a mesterség elkötelezett híveként, kiemelkedő értékteremtő és értékőrző
Madocsa község táncos és népszokásai, nyelve, hagyományai bár sok mindenben egyeznek a Kalocsai, a Tolnai-Sárköz és a Mezőföld falvaiban élőkével,
Dr. Földvári József Attalából vonattal járt Kaposvárra, ahol gimnáziumi tanulmányait folytatta. 1946–1950 között a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán
Tolna vármegyei szinten egyedülállónak tekinthető a Madocsai Temetőben található vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum). A tájértékként pompázó 131 egyedből álló kettős
Bodor Árpád keresztlevelén ez áll: „a gyermek neve: Laufer Róbert István Árpád”. 1929. január 25-én született. A mindannyiunk által ismert
A Tolnai Városháza a település legikonikusabb építménye. A régi községháza, amely még a selyemfonoda közelében volt, 1844-ben leégett. A helyreállított
A ház történetileg, építészetileg és néprajzilag is igen jelentős, az egykori vár területén álló, 1800-as években épített, többfunkciós barokk épület,
A kulapusztai külterületen herceg Esterházy Pál Antal építtette a barokk stílusú együttest 1739 és 1744 között. Eredetileg téglalap alaprajzú, kettős
Mezőtúron született 1958-ban. Tanulmányozta az alföldi, később a dunántúli fazekasságot is. Gerjenbe 1980-ban költözött. Munkássága sokrétű. Tálaló- és sütőedények, butéliák,
Ozora katolikus temploma a település központjában látható páros domb egyikén áll, a másikon a vár látható. A kastély körüli várárkon
Az utcavonalon szabadon áll. Egyhajós, homlokzati tornyos templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, a sarkain lekerekített, egyenes záródású. Oldalához kontyolt nyeregtetős
