Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majd szerelem szövődött közöttük, végül 1821-ben Szombathelyen házasodtak össze.
A fiatal pár Tolna megyei Hidjára költözött, amely a társasági és a kulturális élet központja is volt. Kottákat írt és gyűjtött, híres zongoraesteket adott, megpróbálkozott a zeneszerzéssel is (minden bizonnyal ő volt az első magyar zeneszerzőnő) számos dalt írt! A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823–1835) című gyűjteményben jelent meg nyomtatásban egy verbunkos kottája, a többi dalainak kottái későbbi könyveiben láttak napvilágot vagy kéziratban maradtak.
1830-tól az országgyűlések idejére Pozsonyba költöztek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választották. Részt vett férje politikai törekvéseiben, politikai vitákba is bekapcsolódott. Különösen érdeklődött a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései iránt. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket írt, amelyek szabad szellemben tárgyalták az asszonyi sors küzdelmeit a társadalmi előítéletek ellen. A nőnevelés kérdésével a Leányiskola (Die Mädchenschule) című művében foglalkozott először. Német nyelvű írásai nem találtak visszhangra. Férje hatására kezdett el magyar nyelven írni. Első, magyar nyelvű elbeszélése A remeték volt, a Szemlélő című folyóiratban látott napvilágot (Malby álnéven)1835-ben, melyről Bajza József írt kritikát.
1833-34-ben Amália kezdeményezi egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőzi Augusz Antalt, alapítsa meg az első vidéki óvodát. Ennek létesítésére gyűjtést is szervezett.
Kislányuk, Floriana megszületésével fordult érdeklődése a pedagógia felé. Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket írt gyerekeknek, és kidolgozta a kisdedóvó intézet létrehozásának részleteit. Ebben sokat segítettek neki gyermeke nevelésével kapcsolatos saját tapasztalatai is.
1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyet kislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez csak halála után jelent meg nyomtatásban.
A könyv nemcsak ábécéskönyv, hanem a betűvetésen kívül még például játékok leírását, mondókákat, meséket, verseket, természettudományi ismereteket is tartalmazott. Rendkívül nagy hatással volt a magyar óvodapedagógiára és művelődéstörténetre. Az első gyermekkönyv igazi pedagógiai segédeszközzé vált, és közel száz évig volt könyvkereskedések polcain. Nemzedékek nőttek fel a könyv néhány soros versein, erkölcsi tanításain, a mű fontosságát pl. Benedek Elek is hangsúlyozta.
Földesi estvék című művében a Hídjai estéket, a környék nemeseinek beszélgetéseit örökíti meg az akkortájt fontos témákról: a közösségi nevelésről, emberi jogokról, illetve a hídjai óvoda működéséről is részletesen beszámol.
Betegsége súlyosbodott, de az ágyban töltött órákban is csak egyre írt. Testvére, Etelka és férje segítségével együtt alapították meg az első magyar falusi óvoda-iskolát Hidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvoda megszervezésébe is bekapcsolódik.
Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai temetőben helyezté végső nyugalomra.
Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorra jelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.
A Szekszárdi Kaszinó 1896-ban határozta el, hogy emléket állít Bezerédj Istvánnak. A szobor azonban csak a Kaszinó fennálásának századik évfordulóján készült el. A talapzaton három dombormű látható: Bezerédj István jobbágyai körében; első felesége, Bezerédj Amália íróasztala mögött, az alábbi szöveggel: „Lánykádnak írtál verset, s Flóri könyve egy egész nemzet kincse lett”; második felesége, Amália testvére, Bezerédj Etelka, Arany János „Jóságos özvegye.”
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.