A Bezerédjek társadalmi státusát jól tükrözte a hídjai kúria. A lakóház és a körülötte létesített, az udvarházat ellátó, kiszolgáló gazdaság együttesen adta azt a közeget, amelyben a nemesi létük megvalósult.
Franz von Schober, neves osztrák költő - Festetics Leó társalkodója és a gyermekek nevelője - sokszor megfordult Hidján is, ő "a magyar biedermeier szellem központjának" nevezte Hidját. Schobernek köszönhető, hogy külföldön is megismerték a hidjai kúriát, amelynek lakói tevékenyen részt vállaltak a magyar életstílus, a családi nevelés megújításában.
Bezerédj István és felesége 1830 táján gondoltak a ház átalakítására. Klasszicista stílusban meg is történt az átépítés. Tervezője nem ismert.
Térelosztása tágas lett, egymásba átjárható termekkel, melyek mindegyike a párhuzamosan futó folyosóra is nyílott. Az eredeti ötszobás házat meghosszabbították, U-alakban megtörték, s ide került az intim szféra. Elkülönült benne a háló-, dolgozó- és lakószoba funkció. A társasági élet színterei és a család visszavonulásának teret adó részek egymástól távol estek. A bécsi biedermeier stílust követő belső berendezést vásároltak.
A házat másfél holdnyi angolkerttel vették körül, hogy takarja a gazdaságot. Fákkal, bokrokkal, kanyargós ösvényekkel, kis tavacskával tagolták. Az üvegházban citrusféléket neveltek. Az épület homlokzati oldala tekintett a parkra. A kúria tengelyében álló úri lakot, mintegy átmenetként a veteményes kert és a gyümölcsös választotta el a majorság többi részétől.
A kastélyról a 19-20. század fordulóján készült fényképek már a déli szárny mai, neobarokk átalakítását mutatják. A déli szárny Bezerédj Pálra utaló, BP jelű téglákkal való átépítése során új belső kialakítást adtak az épületnek, külső homlokzatát törtíves, ballusztrádos attikával, manzárdtetővel, tetőablakokkal barokkosították. A 20. század elején a kastély déli szárnyának négytengelyes kerti homlokzatát nagy méretű, a kert közvetlen megközelítését lehetővé tevő ajtóval látták el.
Hídja utolsó birtokosa Bezerédj Ottilia megérte a földreformot és a birtok pusztulását.
1945 nyarán a lakosság kifosztotta a kúriát, s a gondosan gyűjtött és megőrzött százéves könyvtárat megsemmisítették. Később megkísérelték, hogy összeszedjék a széthordott berendezési tárgyakat, műkincseket, nem sok sikerrel. A 15 szobás kúriát ideiglenesen földigénylőknek juttatták, majd a földműves-szövetkezet, később pedig a termelőszövetkezet használta az épületet.
Ma a Bezerédj - Kastélyterápia Alapítvány Szedresi Speciális Gyermekotthonának ad otthont.
Forrás:
http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?act=menu_tart&rovat_mod=archiv&eid=30&rid=1&id=124
https://szedresisziget.blog.hu/2009/12/15/z_38
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.