Bogyiszlói népviselet

Az Alföldről a Duna szabályozásakor a Dunántúlra átszakadt Bogyiszló népviselete szigetszerű néprajzi jelenség. Nem annyira gazdag, mint a sárközi.

Eredetileg túlféli faluként jellegzetes viseletként őrzi a papucsot. Ünnepek alkalmával a lányok buggyos ujjú fehér blúzt, fekete pruszlikot, kasmír szoknyát, több alsószoknyát viselnek. Az asszonyok öltözete ünnepélyesebb alkalmakkor selyemszoknya, letűzött, hosszú ujjú röpike és az elmaradhatatlan kasmírkendő. Az év nagyobb részében papucsot viseltek, egy alsószoknyát és fölötte festő vagy karton szoknyát. A férfiak csizmát, csizmanadrágot, fehér inget, fekete mellényt, zakót és kalapot hordtak, hordanak. Hétköznapokon az ő ruházatuk papucs, bő gatya, melleskötény és kalap. A bogyiszlói népviselet nem csupán a nagyanyák és nagyapák velejárója, a hagyományőrzésben élen járó helyi csoportok minden életkorú tagja számára természetes.