Tengelic község - feltételezett- első település temetőjének helye ismert, magának a településnek a pontos helye azonban napjainkban sem ismert. A település helyére utaló edénytöredékek szerint a honfoglalást követő évtizedekben, a napjainkban mezőgazdasági művelés alatt álló, 0110/22, valamint a 0110/23a helyrajzi számú területeken a honfoglalást követően lakott település volt. Feltehető, hogy ez a település a Gindly, majd a Bezerédj családok megjelenésével egy időben az általuk kialakított puszta, (ma Csapó puszta) születésével egyidejű.
Arról van bizonyítékunk, hogy a mai nevén Csapó pusztán már állt egy a XVII. sz. végén, a XVIII. század elején épített vadászkastélynak nevezett épület, amelyet az új kúria építésével egy időben, a XIX. században lebontottak. Az ehhez szükséges kiszolgáló személyzet ekkor már kellett, hogy lakja a később Csapó pusztának nevezett területet, amelynek az 1800-as évszázad elejétől egyre több állandó lakója volt.
A lakók gyarapodása megkívánta egy temető helyének kijelölését. Hogy kik voltak az új temető, a sírkert első halottjai, nem tudjuk. Helyének kijelölésekor a Csapó család igényét egy kriptára biztosan figyelembe vették. Ez a sírkert legmagasabb részén lett kialakítva.
A hetven méter hosszúságú ellipszis alakú sírkertet az évszázados hagyományoknak megfelelően temetőárokkal határolták. A közel 200 éves temetőben az első halottak sírhalmait már nem lehet megtalálni, felismerni, ill. névvel azonosítani, de a temetkezés rendjére a kezdetektől utaló jelek vannak.
A családi kriptához való helyzetét egy sírnak meghatározta, hogy a temetésre kerülő halott világi életében a családdal milyen kapcsolatban volt (rokoni, munkaköri, stb.)
Eredetileg a régi családi sírboltban eltemetve:
• Csapó Dániel id. 1778-1844
• Csapó Dánielné született Gindly Katalin 1787-1854
• Csapó Vilmos id. 1798-1879
• Csapó Vilmos 2. feleség sz. Nedeczky Hedvig 1815-1879
• Csapó Emilia 1805-1888
• Csapó Ida, nemeskéri Kiss Pálné 1807-1856
• Csapó Erzsébet, Sandrinelli Orestné 1835-1885
• Serpes Lajos br. 1769-1844 (francia királyhű emigráns, fő strázsamester, 34 évig élt Tengelicen, mint a család barátja)
Az új családi sírboltban eltemetve: A kétszeri kriptarablás után mind a fentiek csontjai, valamint
• Csapó Vilmos ifj. 1840-1933
• Csapó Vilmosné sz. Karlovszky Irma 1852-1934
Szabad ég alatt:
• Csapó Pál 1768-1820, (Tolna vármegye főjegyzője)
• Csapó Pálné sz. Dillon Rozália birodalmi bárónő 1773-1830
• Csapó Terézia 1769-1829
• Csapó Vilmos első felesége, sz. zalabéri Horváth Erzsébet 1813-1835
• Csapó Pál 1832-1832 (id. Csapó Vilmos fia az első házasságból)
• Csapó Gyula 1833-1833 (id. Csapó Vilmos fia az első házasságból)
• Csapó Rozália 1841-1847 (id. Csapó Vilmos leánya a második házasságból)
A pórnép, a cselédség a temetőárokhoz közeli részén, az ellipszis szélső ívein, a kriptától messzebb nyugszik. 2019. évben történt felmérésünk szerint a sírkertben jelölt vagy jelöletlen sír (elhomályosult írás, elkorhadt fejfák, keresztek, esetleg szóbeli közlés figyelembevételével) 45-50 azonosítható elhunyt személy nyughelye. (Ennél lényegesen többen vannak…) Az utolsó ismert temetés: Munkácsi Mihályné, 1950. április.
Csapó Dániel, az első magyar nemzetgazda. Családja és ő maga a tehetős tolnai köznemeseknek abba a csoportjába tartozott, amelyik a reformkor eszmei és gyakorlati előkészítésében, majd a reformmozgalom kibontakoztatásában mind a megyei, mind pedig az országos fórumokon jelentős érdemeket szerzett. Tolna megyében ebből a köznemesi csoportból is kiemelkedett.
Csapó Vilmos 1848-ban a szeptember közepétől a Tolna vármegyei népfelkelés parancsnoka, fontos szerepet játszik a horvát sereg Roth és Phillipović tábornok vezette tartalék hadosztályának bekerítésében és fegyverletételre kényszerítésében (Ozora, okt. 7.).
A Települési Értéktár Bizottság feladatának tekinti a tagyosi Csapó család emlékének méltó megőrzését, melynek érdekében2018-ban elhatározta, hogy minden év kora tavaszán rendbe teszi a sírkertet. Ebben több helyi szervezet, közösség is segít.
Magyarázat a temető térképéhez
Sírhely jellege Felirat
0. A temető egykori bejárati kapuja
1. Csapó Dániel és a családtagok sírhelye. A sírhely befalazott bejárata mellett sírkövön olvasható:
„Tekintetes és nemzetes vitézlő Csapó Pál Úr több vármegye táblabíró-jának hamvai – Gyászoló özvegye”
2. Kereszt
3. Korhadt fakereszt
4. „Károly Józsefné élt 45 évet”
5. Korhadt fakereszt „élt 61 évet”
6. Korhadt fakereszt
7. Kő kereszt „Ujhelyi Juliska 1924-1946”
8. Ledőlt sírkő
9. Egymás melletti sírkövek
„Tekintetes Csapó Vilmosné…” „Csapó Pálné, Dillon Rozália, birodalmi bárónő, született 1773, meghalt 1830. februárban”
„Csapó Terézia kisasszony hamvainak ki 1829. okt. 16-án életének 59. évében halt meg. Híven szerető testvérei, családja”
„Csapó Rozália született 1841. elhunyt 6 éves korában”
10. „Kertai Pálné Dömény Anna élt 57 évet, meghalt 1933. júl. 21. és gyermekei 2 éves János és 1 hónapos László, Béke poraikra”
11. Fejfa maradvány
12. „Itt nyugszik Tagyosi Csapó Pál Tolna vármegyének évtizedeken át nagyérdemű főtisztviselője 1768-1820”
13. Sírkőmaradvány
14. Kő síremlék „Liebald Gyula orvosdoktor, aki 1846-ban Dombóváron hunyt el.”
15. Síremlék töredéken olvashatatlan szöveg
16. Gondozott sír-korhadt fakereszt „élt 19 évet”
17. Rendszeresen gondozott sír „Munkácsi Mihályné, 1909-1950”
18. „Utlaky András meghalt 1873. évben”
19. Erősen porló mészkő síremlék felirat nélkül
20. „Bertalan Jánosné, élt 72 évet, meghalt 1947-ben.”
21. „Somai Ferenc, élt 39 évet, meghalt 1928. febr. 19-én.”
22. Korhadt fakereszt maradvány
23. „Bölcsföldi István, élt 77 évet, meghalt 1927. márc. 19-én.”
24. Korhadt fakereszt „Ferkelt Mihály 1868. szept. 9. – 1927. nov.”
25. Korhadt fakereszt „Fekete Erzsébet 1912. márc. 10. – 1929. febr. 17.”
26. Fa fejfa maradvány
27. Fa fejfa maradvány
28. Fa fejfa maradvány
29. Műkő kereszt „Acsádi Antalné élt 37 évet”
30. Műkő kereszt „Acsádi Gyula élt 6 évet”
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.