Csuhaj Tünde tojásdíszítő iparművészeti munkássága

Csuhaj Tünde tojásdíszítő iparművész, aki lúd­, hattyú­, emu­, nandu­ és strucctojásokat díszít plasztikus maratással. A művész a leheletfinom tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik, számos kiállításon mutatta be világszerte és díjakkal ismerték el dekoratív, mesterien kidolgozott alkotásait.

Csuhaj Tünde tojásdíszítő 1954. július 16-én született Tamásiban, gyermekkorát Bonyhádon töltötte, majd családjával évtizedek óta Szekszárdon él.

A Pécsi Művészeti Gimnáziumban érettségizett kerámia szakon, mestere Rétfalvi Sándor szobrászművész volt. Dolgozott a szekszárdi kerámiaüzemben, majd bedolgozó volt a Decsi Háziipari Szövetkezetnél, ahol sárközi tojásokat festett. Ezt követően kísérletezte ki egyéni tojásdíszítő technikáját, a plasztikus maratást, amelyet világszínvonalon művel.

1990-től vesz részt a nagy európai tojáskiállításokon és fesztiválokon, ahol több alkalommal nyert I. díjat francia és holland kiállításokon. Az első kölni kiállítás után sok meghívást kapott hasonló tojásfesztiválokra, Németországba (Köln, Heidelberg, Dormagen-Zons, Drezda), Hollandiába (Noordwijkerhout), Franciaországba (Compiégne), Svájcba (Bem, Nyon), Ausztriába (Traun), Olaszországba (Tortona). Európa nyugati felén nagy hagyományai vannak a húsvét előtt megrendezett tojás kiállításoknak, s ezeken megjelennek a legnagyobb tojásgyűjtők is a sok ezer látogató mellett.

1990-ben készült róla egy portréfilm „Tojáshímző” címmel Ágoston Gábor rendezésében, amelyet a Magyar Televízió több alkalommal vetített. A TolnaTáj TV több alkalommal készített vele riportfilmet, férjével, Szatmári Juhos László szobrászművésszel közösen, és 2021-ben önállóan is. 2005-ben szerepelt a Szekszárdról készült Főtér című műsorban is. 2021 évben az AFP Francia Hírügynökség is készített riportot vele, amely eljutott a Föld szinte minden országába.

Munkásságát külföldön talán jobban ismerik és elismerik, mint itthon. Ennek oka egyrészt valószínüleg az, hogy itthon nincs olyan hagyománya ennek a tevékenységnek, mint a kiállításokat rendező egyéb európai országokban, másrészt erre a meglehetősen munkaigényes alkotásra nincs potenciális vásárlóközönség, csak kevés számú gyűjtő.

2010-ben – egyedüli magyarként – meghívást kapott az USA-ban székelő Nemzetközi Tojásdíszítő Egyesületbe, s a 2012. évi naptárukba bekerült néhány alkotása.

Kiállítások:

1981 Dombóvár (KISZ Ösztöndíjasok kiállítása) (textillel)

1982 Bonyhád, Művelődési Központ és Szekszárd Úttörőház (férjével közösen)

1983 Komló, Művelődési Ház (textillel, férjével közösen)

1995 Alsó-Bajorország, Deggendorf város Bürger-fest (a megye képviseletében, tojásokkal)

1996 Szekszárd, Illyés Gyula Megyei Könyvtár Porta-Galéria

1999 Besons (Franciaország) (férjével közösen) 2004 Pula, Művészetek Völgye

2005 Szekszárd, Garay Kapualj Galéria, Szekszárd, Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola Kollégium Galériája (reprodukciós kiállítás)

2006 Lisszabon (férjével közösen)

2007 Szekszárd, Művészetek Háza (férjével közösen, ez bekerült Szekszárd Aranykönyvébe is), valamint Szekszárd, Rózsa Kollégium Galériája (reprodukciós kiállítás)

2013 Tamási, Tamási Galéria (férjével közösen)

2015 Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Központ (férjével és gyermekeikkel, Juhos Janka ékszertervező, ötvössel, Juhos Lehel bútortervező, designerrel és Juhos Markó shéffel, ételszobrásszal közösen)

Díjai külföldön:

2000 Noordwijkerhout (Hollandia) I. díj

2001 Noordwijkerhout (Hollandia) I. díj

2003 Compiégne (Franciaország) I. díj Díjai itthon: 1983 KISZ Képzőművészeti Ösztöndíj

2015 Tolna Megyei Művészetért plakett

2019 Honismereti Emléklap

(Az itthoni díjaiból is látszik, hogy a hazai elismerések elkerülték eddig.)

Dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató így írt róla: „Csuhaj Tünde hihetetlen aprólékossággal végzett tojást mintázó és hímző munkája egyedülálló, aki nem foglalkozott még e technikával, aki nem látta hogyan készülnek ezek a tojásremekek, elképzelni sem tudja ennek a művészeti ágnak a fortélyait, követelményeit. Az aprólékos díszítőművészi munka nagy odafigyelést, kreatív gondolkodást kíván…” Csuhaj Tünde a technikát így írja le: „Első dolog a megfelelő tojás kiválasztása. A tojások héja több rétegből áll. A tyúké kettőből, a termetesebb szárnyasoké háromból, négyből, ötből. A tojás kifúrása, kifújása, kimosása után ceruzával tervezem meg a mintát, közvetlen a tojásra. Ezután azmúgynevezett viasz-, batiktechnika következik írókával (kicával, batikpipával stb.), majd méhviasszal átrajzolom a mintát. Következik a maratás (a viasszal lefedett részt a sav nem marja). A felületen megjelenik a minta. A csipkézést gravírozógéppel készítem. Vízfestékkel színezem a motívumokat, illetve a csipkézett részt. Ezt lakkal rögzítem. Egy tojás elkészítésének ideje: kisebbeknek három, nagyobbak öt-tíz nap. Mivel minden fázis egyedi kézimunka, így tulajdonképpen nincs két egyforma az alkotásaim között.”

Munkáit Bérczes László, a Budapesti Bárka Színház művészeti igazgatója egy alkalommal így ajánlotta az érdeklődők figyelmébe: „Fantasztikus domborművek - tojáshéjba marva-fúrva. Csuhaj Tünde szekszárdi képzőművész hihetetlenül finom munkáit az sem hiszi, aki látja. Mívesség, elmélyültség, asszonyi kifinomultság, szépség - mind-mind ott táncol az áttetsző tojáshéj felületén.”