Czakó Gábor írói munkássága

Czakó Gábor változatos prózai műfajban alkot a regénytől kezdve a sajtó-műfajokig. Egyfajta alkotói elvként működik esetében a választás: üzenetértékű, mikor mi a választott műfaj.

Czakó Gábor 1942. szeptember 14-én született Decsen. Édesapja, Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja volt, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora. 2009-ben elhunyt.

Czakó Gábor általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végzi, a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizik 1960-ban. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán fejezi be 1965-ben. 1965 és 1972 között jogászként dolgozott.

Első könyve 1970-ben jelent meg A szoba címmel a Magvető Kiadó Új Termés sorozatában; 1966 óta publikál országos folyóiratokban.

Szerkesztőként dolgozott több lapnál: 1979-től az Új Tükör, majd a Mozgó Világ és a Négy Évszak, később az Olvasó Nép munkatársa, 1989-től az Igen főszerkesztője, 1992-től pedig a Magyar Szemle társszerkesztője.

1990-ben tagja Antall József miniszterelnök tanácsadó testületének, később alapító-kiadója az Új Magyarországnak.

Esszéírói munkássága a Beavatás c. televíziós esszé-sorozatában teljesedik ki (Duna Televízió), mely 2014 végéig közel 500 adást ért meg, 17 éven át. A televíziós esszé általa teremtett műfaj. 2007 februárjától a ferrarai olasz-magyar Osservatorio Letterario periodika levelezője, ahol azóta már több prózája, esszéje, tanulmánya megjelent.

Czakó Gábor változatos prózai műfajban alkot a regénytől kezdve a sajtó-műfajokig. Egyfajta alkotói elvként működik esetében a választás: üzenetértékű, mikor mi a választott műfaj.

Írásművészetének legszembetűnőbb vonása a stílusok tudatos válogatása, „ami abból az eltökéltségből ered, hogy mondanivalóját a neki megfelelő formában jelenítse meg. Vagyis saját stílus helyett a művekét építi. A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden munkáját átlengi a humor; hol szelídebben, ironikusabban, hol vaskos népiességgel, hol éles szatírába csapva át. Szellemisége egyértelműen katolikusságából ered.”

Ugyancsak az ő találmánya a nyelvrégészet – Beavatás a magyar észjárásba. Kutatja a magyar nyelv ellentét- és összefüggésrendszerét. Ez alapján, folytatva a Czuczor-Fogarasi utat, megállapítja, hogy a magyar egy kb. 2300 gyökből álló, néhány száz toldalék összekapcsolásával működő, mai napig fejlődő, szervesen építkező nyelv. A gyök a szónak az a része, amely nincsen szóképző által alkotva, és nem több egy szótagnál. Véleménye szerint gyök a szó alapja, értelmi és képi központja: a belőle származott összes szó jelentését megmutatja. „Czakó Gábor célja: megérteni a magyar nyelvben kódolt észjárást (mondhatjuk: gondolkodást, világnézetet, néplelket), illetve ennél van konkrétabb is: megfejteni a nyelv szerkezetéből kiolvasható hálózatot, amely a magyar jelentésvilág összetartozását mutatja, s ha lehet, ennek alapján mondani valami újat a magyar nyelv történetéről, jelenéről, jövőjéről.”

Új mű-alakzatok megteremtése :

• magyar rémmesék ( 77 magyar rémmese),
• fehér szatíra: állatmesék és drámák ( Disznójáték)
• regénykert ( Hosszúalattság)
• spirituális falu/kisváros-regények (Csata minden áldott nap)
• Beavatás – televíziós esszé műfajának megteremtése
  

Szépírói tevékenysége mellett foglalkozik szobrászattal (önálló kiállítása is volt 1997-ben Óbudán, a Banán Klubban), publicisztikával.

Tagja több tudományos és művészeti szakmai szervezetnek: Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, Magyar Írószövetség, Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata.

Forrás:

http://epa.oszk.hu/00300/00381/00163/EPA00381_kortars_2011_10_1736.htm

http://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA8645

http://uj.katolikus.hu/csatolt/stephanus2009-czakog.pdf http://www.czakogabor.hu/

http://www.leventevezer.extra.hu/Czakogyok.pdf

Eredeti magyar nyelvtan : a magyar nyelv természeti rendje szerint, Czuczor Gergely és Fogarasi János nyomán / Czakó Gábor. - Budapest : Cz. Simon Bt., 2011., 175, [4] p.

Állami díjak és kitüntetések:

1975 - József Attila-díj

2011 - Kossuth-díj

2017 - Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat

Nem állami díjak és elismerések:

1960 - Helikon szobrászati díj (Keszthely)

1994 - Kortárs-díj (a Kortárs folyóirat nívódíja)

1995 - Sajtótisztesség-díj

2000 - Arany János-díj (a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa díja)

2000 - Babits Mihály-díj (Tolna megye művészeti díja)

2004- „Decs Nagyközségért” emlékplakett

2008 - Pro Literatura (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nívódíja)

2009 - Stephanus-díj (a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány díja)

2010 - Prima-díj

2013 - Székelyföld-díj

Bibliográfia:

• A szoba (kisregény, 1970) • Emberkert (elbeszélések, 1971) • Indulatos jelentések (szociográfia, 1973) • Megváltó (regény, 1975) • Csata minden áldott nap (ifjúsági regény, 1975) • Iskolavár (regény, 1976) • Várkonyi krónika (regény, 1978) • Sorrendben (1981) • + (elbeszélések, 1982) • Sárkánymese (regény, 1982) • Eufémia (regény, 1983) • A lélek fele (regény, 1986) • Luca néni föltámadása (regény, 1987) • A sárkánymocsár ura (regény, 1987) • 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1988) • Van itthon elég krumpli? (drámák, 1989) • 77 és fél magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1990) • A Teremtő mosolya (esszék, 1991) • Adorján és Seborján (meseregény, 1991) • Angyalok (regény, 1992) • Törökkő (regény, 1994) • Magyar–magyar nagyszótár (1994) • Mi a helyzet? Gazdaságkor titkai (esszék, 1995) • Világfasírt (esszék, 1996) • Bujdosók (esszék, 1997) • …és 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1997) • Aranykapu (regény, 1999) • Beavatás (esszék, 2000) • Velünkjáró (2001) • Szótárkönyv (2001) • Pannon krétakör (cikkgyűjtemény, 2002) • Beavatás – Eldobható Föld (televíziós esszék, 2002) • Beavatás – Magánállamok (televíziós esszék, 2003) • Még hetvenhét magyar rémmese (Banga Ferenccel, 2004) • Titkos könyv (esszék, 2004) • Beavatás – Az ideák nyelve (esszék, 2005) • Belátó (cikkek 2002–2005) (2005) • Tündérfalva (regény, 2006) • Ádám Bokra – Beavatás (2006) • Mondatok (aforizmák, 2007) • Kilencvenkilenc magyar rémmese (2007) • Beavatás – Isten családja (2008) • Beavatás a magyar észjárásba (2008) • Az Antikrisztus és mi (esszék, 2009) • Hosszúalattság (regény) • Beljebb a magyar észjárásba, Juhász Zoltánnal (esszék, 2010) • Aranykapu (történelmi regény novellákkal, 2011) • Beavatás - Lépcső és szalmaszál (esszék, 2011) • Jézus beszélő kövei (esszék) 2012 • Világvége 1962-ben? (pécsregény, 2012) • A szabir titok; Cz. Simon, Bp., 2013 • 77 hangos rémmese (hangoskönyv 2013) • Hitemről. Cz. Simon, Bp., 2013 • Beavatás. Az országút szélén; Cz. Simon, Bp., 2014 • Juliánusz barát ajándéka; Cz. Simon, Bp., 2014 • Csodák csodája; Cz. Simon, Bp., 2015 • Misztikai ösvény. Titkos könyv; Cz. Simon, Bp., 2015 • Történeteink almáspitével. Hatodik levonás a magyar rémmesékből; Cz. Simon, Bp., 2015 • Gyepü. Újabb beszélyek; Cz. Simon, Bp., 2016 • Ész és hit; Cz.Simon, Bp. 2017