Dombói várrom / Gólyavár

Ma is láthatóak a Dombóvárról Sásdra vezető országút mellett, a Kapos partján a tatárjárás után épült vár romjai, amelyet Gólyavárként emlegetnek.

Az ártér kiemelkedő dombján álló, téglalap alaprajzú, vizesárokkal övezett, kaputornyos vár maradványaiból az északi fal egyes szakaszai, köztük egy több méter magas tömb s egy sarok merednek. Ez utóbbin egy emeleti ablak kávája és a földszinti boltozat kezdő köve látszik. A vár a Kőszegiek veresége után Károly Róbert király birtokába került, és ő a Csák nemzetségbeli Péterrel cserélte el más várakért. Az új birtokos a helynév alapján Dombainak nevezte magát. Később Werbőczy Imre szerezte meg, s a török tőle foglalta el. A vár falai közt többször megfordult Tinódi Lantos Sebestyén vándorlantos, költő. A vár a török hódoltság idején a koppányi szandzsák egyik kerületi központja lett. A török kiűzése után felrobbantották, kövei nagy részét széthordták.