Fekete István író munkássága

Az édesapa, Fekete Árpád, a néhai göllei kántortanító 1863-ban Dombóváron született.

Az író 1900. január 25-én a Somogy megyei Göllén született, később Kaposvárra költöztek. Mezőgazdászként végzett 1926-ban Magyaróváron. A friss diplomával a kezében Bakócán, gróf Mailáth György birtokán kapott állást, ezidőben vette feleségül Piller Editet, akivel Ajkán kezdték el közös életüket. A holland származású Nirnsee Pál birtokán vezető gazdatisztként szerzett hirnevet. A birtokon szerzett tapasztalataiból születtek vadászati és vadgazdálkodási témájú első írásai, melyek a Nimród újságban jelentek meg. Kittenberger Kálmán bíztatására további írások láttak napvilágot, többek között a madarak vonulásáról, a vadak viselkedéséről, szokásairól, vagy a vadászat etikájáról is írt. A két ember között aztán halálukig tartó szoros barátság szövődött.

Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára írta 1936-ban A koppányi aga testamentumát, ezzel első helyezést ért el. Az  Egyetemi nyomda pályázatán 1939-ben szintén első díjat nyert Zsellérek című regényével. Ezeket követte aztán a Csí, a Vuk regények és a Hajnalodik című színműve.

1941-ben már elismert íróként Budapestre költözött családjával, a Földművelésügyi Minisztériumban kapott állást, ahol a Propaganda Osztályon mezőgazdasági rövidfilmeket készített. A háború vége után a Vadászati Osztályra helyezték át, vadászati előadónak, majd elbocsájtották a minisztériumból. 1949 és 1954 között nem jelenhettek meg művei, mert tiltó indexre került, a politikai rendőrség súlyosan bántalmazta. Fekete István ezidőtájt sokat nélkülözött családjával, alkalmi munkákból élt. Dolgozott uszálykísérőként, rágcsálóirtóként, tanárként és lassan politikai száműzetése véget ért. Ekkor született a Kele, a Lutra és 1960-ban a József Attila-díjban részesült Tüskevár című regénye.  Életrajzi írása, a Ballagó idő már írói számvetés is, visszatekintés az elmúlt, emlékké vált java életre. 1970-ben, szívinfarktusban hunyt el. Sírja Göllén található.

Fekete István Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2013-ban adták ki a tízmilliomodik kötetét. Tizenkét országban, tíz nyelven, negyvenöt kiadásban
jelentek meg művei. E számok azóta is rohamosan nőnek. 

A dombóvári Fekete István Múzeum alapítója F. Bodó Imre agrármérnök,
helytörténész, aki az író iránti tiszteletből hozta létre az emlékhelyet, amely
a város első nyilvános közgyűjteménye. Az ingyen látogatható múzeumban az író
kéziratai, használati tárgyai, kitüntetései, iskolai bizonyítványai, anyakönyvi
kivonata, tollai, ceruzái, agancsai, madarai, könyvei, filmes forgatókönyvei,
fényképalbumok, képek tekinthetők meg. Az udvaron Fekete István szobra látható,
amely Farkas Pál szobrászművész alkotása. A mellette felállított életfa pedig Bocz
János fafaragó munkája.
Forrás: www.feketeistvan.hu