Gyöngyössy Imre filmrendező, dramaturg, költő munkássága

Gyöngyössy Imre Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró kivételes ember volt, kivételes képességekkel. Nemcsak országnyivá, de azon túlivá is tágította Értényt és Tolna megyét. Munkáit Európa szerte ismerték el díjakkal. A Jób lázadása (1982) az egyik legemlékezetesebb filmje, mellyel átütő nemzetközi sikert aratott, az idegen nyelvű filmek kategóriájában Oscar-díjra jelölték és a San Remó-i Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját nyerte el vele.

Gyöngyössy Imre 1930-ban született Pécsett. Pár hónapos korában szülei Érténybe költöztek, ahol édesapja harminc évig volt a község orvosa. A szülőfalujának fogadott településünkön eresztett gyökeret. Minden kultikus eseményen részt vett, megismerte az embereket, a kultúrát, a morális törvényeket, a világképet, a szó, a dallam, a mozdulat konkrét közlésjellegét. Örök nyomot hagyott benne Értény: a közösség megtartó erejének élményét mindig a szívében hordta. Innen tarisznyált. A pannonhalmi bencéseknél, ahova tíz éves korában került, európai kultúrával, nemesítő istenhittel vértezte fel magát. Bár az első verse egy Mária-ének volt, amit Andocsra menvén énekeltek helyi eleink, de a gimnáziumban, ahol anyanyelvi szinten megtanult olaszul, és kitűnőre érettségizett, jelentek meg első lírái a Piccolóban. A költeményeit egyébként Olaszországban adták ki először.

Az üldözöttek bélyegét maga is a homlokán hordta. 1951-ben, alig húszévesen, mint olasz szakos egyetemi hallgatót, koholt vádak alapján letartóztatták, három év börtönre, tíz év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A zárkában fejben, gyakran olaszul írta, „radírozta” verseit. A börtönből és a szénbányából – élete „emberi és művészi kincsestárából” – súlyos betegségekkel szabadult. Édesapja gondossága, szakértelme mellett Értényben gyógyult. A bölcsészkarra – a rendszer természeténél fogva – nem vették vissza. Kereszthury Dezső szerzett neki „illegális munkákat”, a Képes Magyar Irodalomtörténet összeállításában segédkezett. A „kútból” 1956 tavaszán vergődött ki: alapos szakmai felvételi után felvették a Színház és Filmművészeti Főiskolára. Ott, kortársainál jóval idősebben, Szabó István, Gábor Pál, Rózsa János, Huszárik Zoltán, Kézdi-Kovács Zsolt, Elek Judit, Kardos Ferenc és a bolgár Eduárd Zahariev osztálytársa lett. Filmíró, filmrendező diplomát 1961-ben szerzett, és akkor vette feleségül Petényi Katalint – akkor még egyetemista – művészettörténészt, aki nemcsak felesége és Bence meg Réka édesanyja, hanem alkotótársa is lett. Sára Sándorral és Gál Istvánnal sokat dolgozott együtt, hisz alkotói meg baráti kapcsolat is fűzte hozzájuk. Hogy az előbb említett generáció megmaradjon, és diploma után önálló filmhez jusson, megszületett bennük a Balázs Béla Stúdió ötlete, amelynek alapítója, vezetőségi tagja és szakmai segítője volt. A főiskola után drámáit – Csillagok órája, Barokk passió – nagy sikerrel játszották a pesti színházak.

Gyöngyössy Imre pályakezdése után hamarosan ismert filmrendező lett. Munkáit Európa szerte díjakkal, értő kritikákkal ismerték el – helye lett a nemzetközi filmművészetben! –, ám itthon az Állambiztonsági Szolgálatok titkos célkeresztjében állt, ügynökök sora figyelte és akadályozta munkáját. A ZDF német televízió meghívására 1980-tól németországi „önkéntes emigrációban” folytatta ezért a filmkészítést feleségével, Petényi Katalinnal és Kabay Barnával. Velük alapította meg a Starnbergi Műhelyt, ahol európai magyarként közvetítettek Kelet és Nyugat között. Természetesen velük tartott két gyermekük, Bencze, aki mára már Balázs Béla-díjas filmrendező, és a korábban filmszerepeket játszó, ma Németországban élő Réka is.

Gyöngyössy Imrét méltatói nagy művésznek, humanistának mondták, tartják, aki a költő szívével és szemével látott, láttatott. Petényi Katalinnal és Kabay Barnával együtt gondolkodva, munkálkodva „egyre következetesebben mutatta be napjaink legjellegzetesebb tragédiáját az otthonoktól és az ősök örökségétől elszakított elűzöttek sorsát.” Erről így vallott: „Szerencsés embernek érzem magam, a Koppányvölgyi falumból a börtönök magánzárkáin át kontinensek menekülttáboraiban jártam a világot. Munkám, családom, barátaim minden veremből kisegítettek. Kalandos életem során három emberi nyavalya mindig elkerült: az unalom, a fogfájás és a magány.” Jól jellemzi ars poeticának beillő gondolata is: „Nincs értelme filmet csinálni anélkül, hogy az ne segítsen valakinek valahol.”

Filmes munkásságáról a fentieknél lényegesen többet mondanak a vele készült interjúk, a róla szóló kritikák, könyvek és maguk az alkotások.

Ezek közül értényi vonatkozásúak: a Májusfa és a Legényavatás című, helyi szereplőkkel, Tobányban, illetve Ágasvölgyben készült vizsgafilmek. A Férfiarckép (lírai dokumentumfilm édesapjáról, értényi és koppányszántói játszókkal.) A Virágvasárnap alapját adó balladát a családjuknál szolgáló „Gyaptyus” Kati néni énekelte neki. A Legenda a nyúlpaprikásról című alkotásához Béri Jánosné, „Tortás Rózsi néni” készítette a grillázstortákat. Az Oscar-díjra jelölt Jób lázadásáról pedig így nyilatkozott Imre: „… sok benn a személyes motívum. Valóságos alak az hajdani kisfiú is, aki életre szóló örökségként hordozza szeretettől, szellemtől és a természet törvényeitől áthatott brutálisan elpusztított világukat. Kötelességem volt, hogy Kohn Emánuelnek és feleségének, Margit mamának emléket állítsak....” 2019-ben elkészült a Jób lázadása című filmjének teljes körűen felújított változata.

Gyöngyössy Imre 1994-ben hirtelen az égi filmesműhelybe, alkotóházba költözött. Elmondhatjuk: kivételes ember volt, kivételes képességekkel. Nemcsak országnyivá, de azon túlivá is tágította Értényt és Tolna megyét. Emlékét őrzik a lakosságát lecserélő községből elszármazottak meg a megmaradt tükék, munkássága előtt büszkén tisztelegnek. Ötletükkel, adakozásukkal került fel emléktáblája a volt iskola falára és javaslatukra a képviselő-testület posztumusz díszpolgári címmel ismerte el a hűséget, a tanító, szerető szolgálatot, az emberséget 2019. június 8-án. 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteletbeli tagja lett.

Gyöngyössy Imre legfontosabb filmjei:

1964 Férfiarckép – író, rendező, rövidfilm, 9 perc, Balázs Béla Stúdió

1965 Tízezer nap – társíró, játékfilm, 94 perc, Balázs Béla Stúdió

1965 Zöldár – társíró, játékfilm,94 perc, MAFILM

1965 Gitárhang esőben – társíró

1965 Vázlatok egy városról – író, rendező, rövidfilm, 17 perc, Balázs Béla Stúdió

1966 Aranysárkány – társíró-társrendező, játékfilm, 94 perc

1968 Virágvasárnap – író, rendező, játékfilm, 81 perc, Stúdió 1, MAFILM

1972 Meztelen vagy – társíró-társrendező, játékfilm, 90 perc, Dialóg Stúdió Budapest

1973 Három királyok – társíró-társrendező, TV-film, 30 perc, RAI-TV, Italia

1973 Giordano Bruno megkísértése – író, játékfilm, 90 perc, MTV

1973 Szarvassá vált fiúk – társíró-társrendező, játékfilm, 90 perc, Budapest Filmstúdió

1974 Mikes Kelemen története – író, TV-film, 45 perc, MTV

1974 Janus Pannonius – író, TV-film, 60 perc, MTV

1975 Legenda a nyúlpaprikásról – író, játékfilm, 100 perc, Budapest Filmstúdió, MTV

1975 Várakozók – társíró, rendező, játékfilm, 91perc, Budapest Filmstúdió

1976 Memento – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 4x30 perc, MTV

1976 Melosz pusztulása – társíró-társrendező, Tv-film, 60 perc, MTV

1976 Velencei Biennálé – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 45 perc, MTV

1977 Két elhatározás – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 75 perc, ZDF, Tellux Film, MAFILM

1978 Tengerre néző cellák – társíró-társrendező, TV-film,95 perc, MTV

1978 Orvos vagyok – tásíró-társrendező dokumentumfilm, 90 perc, NDR, Tellux Film, MAFILM

1979 Töredék az életről – társíró-társrendező, játékfilm, 98 perc, Budapest Filmstúdió

1979 Dedalosz és Ikarosz – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 30 perc, Tellux Film

1980 Havasi selyemfiú – társsíró-társrendező, TV-film, 90 perc MTV

1980 Gyermek, akire mindenki vágyott – társíró-társrendező, TV-film, 45 perc, ZDF

1981 Pusztai emberek – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 89 perc, WDR

1982 Jób lázadása – társíró-társrendező, játékfilm, 100 perc, ZDF, Satellit Film, Társulás Stúdió

1983 Yerma – társíró-társrendező, játékfilm, 104 perc, Satellit Film, Macropus Film, MAFILM, Sefel, PictureInternational

1985 Add tudtul fiaidnak – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 60 perc, Satellit Film, WDR

1986 Egy év Markos után – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 30 perc, Satellit Film, Kirche in Not

1986 Loan I, II, III – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 3x30 perc, Satellit Film, BR

1987 Katolikusok Vietnámban – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 30 perc, BR, Satellit Film, Kirche in Not

1987 Boat – People – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 94 perc, WDR, Satellit Film

1988 Brazil utcagyerekek – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 45 perc, Satellit Film, ZDF, Kirche in Not

1988 Cirkusz a holdon – társíró-társrendező, játékfilm, 100 perc, Satellit Film, ZDF, Novotrade

1989 Johnny, a szerencsés – társíró-társrendező, TV sorozat, 4x45 perc, Satellit Film, ZDF

1990 Erdély – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 90 perc, Macropus Film, WDR

1990 Katolikusok Szovjet-Ázsiában – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 30 perc, Macropus Film, Kirche in Not

1990 Ötven év hallgatás – társíró-társrendező, dokumentumfilm, 90 perc, Satellit Film, WDR, MTV

1991 Száműzöttek – táríró-társrendező, játékfilm, 100 perc, Satellit Film, WDR, Grúzia Film, Társulás Filmstúdió

1992 Holtak szabadsága – társíró, dokumentumfilm, 80 perc, Macropus Film, WDR, Fórum-Stúdió

1993 Halál sekély vízben –társíró-társrendező, játékfilm, 102 perc, Satellit Film, WDR, WEGA-Film Bécs, MIT&A Film/Budapest

1994 Európa messze van – társíró, játékfilm, 97 perc, sorozat 6x25 perc, Satellit Film, Duna TV, ZDF, MTV

Gyöngyössy Imre drámái:

Csillagok órája – dráma három felvonásban

Barokk passió – drámai oratórium két részben

Derékig földbe ásva – tragédia öt jelenetben

Gyöngyössy Imre legfontosabb díjai:

1968 Különdíj Hyeres és Pesaro Film Fesztivál – Virágvasárnap

1969 Fődíj, Magyar Filmszemle – Virágvasárnap

1972 Különdíj, Tessaloniki Film Fesztivál – Meztelen vagy

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna legfontosabb díjai:

1974 Fődíj, Magyar TV Fesztivál ¬– Giordano Bruno megkísértése

1977 UNESCO-díj, Monte Internazionale del Nuovo Cinema, Pesaro – Két elhatározás

1978 Adolf Grimme-díj arany fokozat, Németország – Két elhatározás

1978 Gold Hugo Díj, Cicagoi Nemzetközi Filmfesztivál

1978 Fődíj, Nemzetközi Filmfesztivál, Rotterdam Fődíj, Nemzetközi Filmfesztivál, Antwerpen

1984 Nemzetközi Filmfesztivál, Cannes, Ocic-díj – Jób lázadása

1984 Nemzetközi Filmfesztivál, San Remo, Primo Premio – Jób lázadása

1988 Cinema per la Pace – életműdíj, Olaszország

1991 OCIC-díj, Nemzetközi Filmfesztivál, Montreal – Száműzöttek

1992 Legjobb rendezés díja, Nemzetközi Filmfesztivál, Troia – Száműzöttek

Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin filmjeinek retrospektív vetítései:

1983 Párizs, Centre Pompidou 1984 Róma 1985 Chicago 1986 New York, Museum of Modern Arts

1987 Boston, Museum of Modern Arts

1988 Berlin

1992 Montreal, Toronto – Cinematique Swiss/ Cinematique suisse

1996 Isztambul

1997 München, Berlin, Hamburg

Források:

https://www.mafab.hu/people/imre-gyongyossy-232345.html

https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/ferfiarckep

https://www.filmtett.ro/cikk/istenkeresesben-job-lazadasa-magyar-120-ak/

https://webradio.hu/hirek/kultura/kilencven-eve-szuletett-gyongyossy-imre-kolto-filmrendezo-iro

https://www.mmalexikon.hu/kategoria/film/ferfiarckep