Hardi Legelő

A németkéri Hardi legelő a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, amely 1987-ben lett védett terület. A megye egyik legnagyobb összefüggő homoki legelője. A vegetáció mozaikos szerkezetű, a nyílt és zárt homoki gyepek mellett rétlápokat, zsombéklápokat találunk. Védett fajai a kornistárnics, a hússzínű ujjaskosbor, a báránypirosító. Fészkel a mezei- és erdei pacsirta, a cigány csuk.

A németkéri Teleki-dűlőben, közvetlenül a megyehatár és a hardi műút között terül el a megye egyik legnagyobb összefüggő homoki legelője. A szántóföldek és telepített erdők közé ékelődött lágyan hullámos felszínű homokpuszta tájképi, növénytani és állattani szempontból is sok érdekességet rejteget.

A terület nagy részét futóhomok és humuszos homok fedi. A terület arculatát a szél formálta, az Ős-Sárvíz által hátrahagyott hordalékból. A homokbuckák között időszakos pangó vizes mélyedéseket, tómedencéket is találunk, melyek aszályos időszakban teljesen kiszáradnak. A legelő méltán képezi a Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzet részét érdekes, félig kötött homokformái mellett főként növény -és állattani értékei miatt vált védetté.

A homoktalaj szerkezete igen laza, megkötésében elsőrendű szerepet játszanak a különféle moha- és zuzmófajok melyek remekül tűrik a nagy szárazságot. A pusztagyep legértékesebb növényei közé soroljuk az apró termetű, sárga virágú homoki varjúhájat. Megtalálható a területen főként a szélvédettebb helyeken a homoki árvalányhaj, a fekete kökörcsin, és anőszirom. A tavasz első színfoltja a mélyedésekben összegyűlt vizek szélein sárgálló mocsári gólyahír, fekete nadálytő, réti boglárka és réti kakukkszegfű. A láprét nyíltabb részein gyakori orchideafajták a hússzínű ujjaskosbor és a szúnyoglábú bibircsvirág. Az őszi láprét virágpompája sem marad el a tavaszi állapottól. Feltűnik a mocsári tisztesfű, kornistárnics, a szürke aszat és a mocsári aszat. Ismert gyógynövényünk a mezei zsálya is megtalálható ezen a területen. A Hardi -legelő növényvilága mellett állatvilága sem elhanyagolható. a homokpuszta legjellemzőbb madarai a mezei pacsirta, parlagi pityer, partifecske és gyurgyalag.

A terület legfontosabb állata a mezei ürge, amelyet a védetté nyilvánítás előtt rendszeresen vadásztak, és majdnem teljes kipusztulásukhoz vezetett. A 90-es évek közepe táján ide telepített ürgecsaládok természetvédelmi szempontból közvetett módon is fontos szerepet töltenek be, hiszen fő tápláléka olyan védett állatainknak, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a molnárgörény.