Lichtenstein-kastély (Jószágkormányzói lak)

Gróf Claudius Florimond Mercy uradalma jószágkormányzója részére építtette 1722 után. A Mercy és az Apponyi család közötti 1773-ban kelt adásvételi szerződésben említik meg először, mint szilárd anyagból épített és cseréppel fedett emeletes épület. Elülső udvarát az utca felől szilárd fal védte, hátsó udvara sövénnyel kerítve, benne gyümölcsfák, zöldséges kert. A Mercy-ek utolsó idejében az uradalom prefektusának, azaz első és legfőbb tisztviselőjének háza.

Elülső udvarát az utca felől szilárd fal védte, hátsó udvara sövénnyel kerítve, és benne gyümölcsfák, zöldséges kert. A Mercy-ek utolsó idejében az uradalom prefektusának, vagyis első és legfőbb tisztviselőjének háza.

1818-tól a kancellária használta (Domus Cancellarialis), az emeleti helyiségekben a számvevőség és a számtartóság hivatalnokai dolgoztak, míg az alsó szinten az ügyvédnek berendezett lakás volt.

1867-ben tiszttartói lak, és 9 szobát, 1 konyhát, pincét sorolnak fel, továbbá alul és felül előcsarnokot. A különálló épületek akkor is hajdúlakok voltak.

1872-ben számvevőségi központ. A 20. század elején az emeleten számtartói irodák, a földszinten lakások voltak. Apponyi Géza utolsó jószágigazgatója szerint e régi épületben volt az uradalom archívuma (levéltára) is; 1927-ben, amikor az épület a Liechtenstein családé lett. A. (II.) Károly átvitte az iratokat a kastélyba. 1945 után állomosították, majd egy ideig az ÁG irodaháza volt. Bérelhető szálláshelyként is funkcionált. Jelenleg nem üzemel.

Az eredetileg feltehetően az utcára merőleges, egytraktusos, alápincézett épületet a 18. és 19. században bővítették és átalakították. 1927-től a herceg Lichtenstein család lakta, ekkor nyerték el a homlokzatok neobarokk formájukat. 1945 után kisebb átalakítások történtek. A melléképületeket a 19. és 20. században lakás céljára átalakították. Parkját felparcellázták, jelenlegi kertjét közút választja el a Kertész u. 12. alatti újabb lakóház telkétől.

Az utca felől téglakerítéssel kerített, copf fémvázákkal díszített pillérű, háromrészes kapuzaton keresztül megközelíthető kertben, az utcavonallal párhuzamosan szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület, felülkontyolt nyeregtetővel.

A kéttraktusos földszinten csehsüveg- és fiókos dongaboltozatos helyiségek vannak, az emeleten a dél-nyugati traktusban csehsüveg boltozatosak, a többi síkmennyezetes.

A kastély előtt két, a kerítés folytatásában az utcavonalra merőlegesen álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, egytraktusos, átalakított melléképület áll, melyek egykoron kocsiszín és istálló voltak. A dél-keleti telekhatáron álló épületben fiókos dongaboltozatú, az észak-nyugati oldalon álló épületben síkmennyezetes helyiségek találhatók.