Magyar díszposta galamb

Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület. A Magyar díszpostát a leírások szerint az elmúlt század 30-as éveiben tenyésztették ki Békés megyében. Elterjedése az elmúlt évtizedben gyorsult fel, miután a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége bejegyezte új fajtaként.

A szakirodalom szerint a Magyar díszpostát a múlt század harmincas éveiben tenyésztették ki Békés megyében. A fajta tetszetős küllemének és magas értékmérő tulajdonságainak köszönhetően az elmúlt évtizedben kezdett elterjedni országszerte. A Dunántúli tenyésztők kapcsolatainak köszönhetően került el a fajta Ausztriába és Németországba. Sokan extenzív (szabadtartásos) körülmények között tartják, mert ellenálló és viszonylag jól tud repülni. Szabadtartás esetén szorgalmasan keresi táplálékát, magvakat, növényi részeket, apró csigákat. Szapora, jó nevelő fajta. A vágógalambok súlya 600-800 g. Ezért célszerű lenne a fajta elterjesztése a falusi házaknál vágási célból, ezzel egészségesebbé, választékosabbá lehetne tenni a táplálkozást.

A fajta hazai felszaporításával ismét be lehetne indítani a pecsenye galamb felvásárlást. A vágógalamb feldolgozásához kisebb (családi) feldolgozót kellene létrehozni. Ezáltal számos új munkahely feltételét lehetne megteremteni. Ezzel párhuzamosan be kellene indítani a feldolgozott galambhús exportot. Megítélésünk szerint a fajta Nyugat Európában néhány év vagy évtized múlva hasonlóan sikeres és keresett lesz, mint napjainkban a magyar nemesítésű elsősorban rezisztens szőlőfajták.

Tetszetős, más fajtával össze nem téveszthető küllemének köszönhetően sikeresen szerepel hazai és nemzetközi kiállításokon. Az Európa Szövetség (EE) által 2009 évben Nyitrán rendezett Európa kiállításon egy nagydorogi Magyar díszposta nyerte el a szövetség legrangosabb díját, az EE érmet. Egy országos felmérés szerint a nagydorogi galambtenyésztők egyesületében tartják a legtöbb Magyar díszpostát.