Milleniumi pavilon

Frigyes főherceg uradalmi sörpavilonjának épült az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra. Ezt követően Szekszárdra, Keselyűsbe, majd Bárányfokra került. Jelenleg Pörbölyön áll a historizáló stílusú műemlék épület.

A pavilon  1894-ben Lembergben  (ma Lviv, Ukrajna) készült és 1896-ban került Budapestre, ahol Habsburg Frigyes főherceg uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be.

A millenniumi rendezvénysorozaton fél éven keresztül közel 250 pavilon mutatta be az ország kulturális értékeit, mezőgazdasági és ipari eredményeit. Ez az épület mára valószínűleg egyike az utolsó fennmaradt kiállítási pavilonoknak.

A vörösfenyő pavilon a millenniumi kiállítást követően került Szekszárdra, melyet a Szekszárdi Kaszinó vásárolt meg Frigyes főhercegtől. Pekari János szekszárdi ácsmester a fővárosban szedte darabokra, 30 vagonra rakatta, és ugyancsak ő állította fel Perlaky József mérnök felügyelete mellett. Az Augusz házat bérlő Kaszinó így a sétakert szemközti oldalán is emeltetett egy épületet. A pavilont 1897. május elsején fényes ünnepséggel nyitották meg, mely a későbbiekben kerti ünnepségek, színi előadások, szüreti bálok helyszíne volt.

Innen 1971-ben szállították a Gemenci erdő északi kapujában található Keselyűsbe, s a budapesti Vadászati Világkiállítás egyik fő vidéki helyszíneként Trófea Múzeum működött benne.

Az 1980-as években újabb áthelyezést követően Bárányfokra került, ahol rövidesen a kiállítást bezárták, majd sokáig üresen állt. 1988-ban, majd 2002-ben újabb felújítások következtek, s az Élet az ártéren című kiállításhoz galériát alakítottak ki. 

Az eddig Bárányfokon látható épület 2019-ben került át a Gemenci erdőben található Pörbölyre, s az Ökoturisztikai Központban lehet megtekinteni. A kiállítóhely a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki helyszíneként hosszú távon tudja majd támogatni az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában már évtizedes múltra visszatekintő természetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztő munkát.

Az épület alaprajza megközelítőleg kereszt alakú. A fából ácsolt, kontyolt nyeregtetős, a tetején csúcsdísz gazdagítja a küllemét. A főhomlokzat középtengelyében kontyolt nyeregtetős előépítmény nyílik. Ennek homlokzata előtt faragott oszlopokon árkádos tagolású, díszített mellvédű és kialakítású erkély áll.